James 2:5 in Denya 5 Aŋmɛ ba abi gejeé, nénege matu déwú mechɔ́ ɛwé nkɛ́lege mangaré ɛnyú. Ɛsɔwɔ ajya mɛ́ bɔɔ́ abi áfɛré nnó álú gekpo, ákwane fɔ mambɛ bɔɔ́ abi áwyaá gefwa né depɔre ɛsɔwɔ wɔ, nnó ɛbwɔ́ ne álú abi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ata Jisɔs wáwálé. Ɛbwɔ́ ntó ne álú bɔɔ́ abi anyɛɛ́ nyɛ́ gefwa ɛyigé ji ábɔ́ anyɛɛ́ nyá meno nnó achyɛge bɔɔ́ ako abi ábɔɔ́ gejeé ne ji.
Other Translations King James Version (KJV) Hearken, my beloved brethren, Hath not God chosen the poor of this world rich in faith, and heirs of the kingdom which he hath promised to them that love him?
American Standard Version (ASV) Hearken, my beloved brethren; did not God choose them that are poor as to the world `to be' rich in faith, and heirs of the kingdom which he promised to them that love him?
Bible in Basic English (BBE) Give ear, my dear brothers; are not those who are poor in the things of this world marked out by God to have faith as their wealth, and for their heritage the kingdom which he has said he will give to those who have love for him?
Darby English Bible (DBY) Hear, my beloved brethren: Has not God chosen the poor as to the world, rich in faith, and heirs of the kingdom, which he has promised to them that love him?
World English Bible (WEB) Listen, my beloved brothers. Didn't God choose those who are poor in this world to be rich in faith, and heirs of the Kingdom which he promised to those who love him?
Young's Literal Translation (YLT) Hearken, my brethren beloved, did not God choose the poor of this world, rich in faith, and heirs of the reign that He promised to those loving Him?
Cross Reference Matthew 5:3 in Denya 3 “Ɛsɔwɔ ajé bɔɔ́ abi ágɛné nnó mbɔgé ji álá pɔ́ ɛbwɔ́ ápɔ́ yɛ́ genó; néndé gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege ne bɔɔ́ bií gelú ɛyigé bwɔ́.
Matthew 11:5 in Denya 5 Bɔɔ́ amɛ nónómé ágɛ́ne, ubwéré, ukwilé úkɛ́ne, bɔɔ́ abi ámeé ubá átoó, bɔɔ́ matu gbɛ́gbɛ́ álɔ manwúgé, abi ágboó ápeé, ne ubyá bɔɔ́ úwú abya melɔ́mélɔ́.
Matthew 25:34 in Denya 34 Ne mfwa ajɔɔ́ge nyɛ ne bɔɔ́ abi alú né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ wuú aké, ‘Chwɔ́ge ɛnyú bɔɔ́ abi Ntɛ wa ajéle ɛnyú. Denyɛ́ gefwa ɛyigé ji akwyɛɛ́ mɛ́ abelé ɛta nyú tɛɛ́ gébégé mme alɔɔ́.
Mark 7:14 in Denya 14 Ne Jisɔs ama akuú njuné bɔɔ́ nnó áchwɔ́ ɛta wuú. Áchwɔ́ge aké, “Ɛnyú ako wuúge, ne yɛ́ndémuú ákaá genó ɛyigé njɔ́gé.
Luke 6:20 in Denya 20 Né gébé gefɔ́ Jisɔs apɛ baá utɔɔ́ bií dómeé aké: “Méjé ɛ́lú ne ɛnyú bí délú gekpo, néndé *Gefwa ɛyigé Ɛsɔwɔ ágbárege gelú ɛyigé nyú.
Luke 9:57 in Denya 57 Wyɛ́ ndɛre ákɛ́ne ájyɛ né meti, mende fɔ achwɔ́ jɔ́ɔ ne Jisɔs aké, “Nkwɔ́légé wɔ déjyɛ́gé yɛ́ndé mbaá ayi ɔjyɛ́.”
Luke 12:21 in Denya 21 Jisɔs aké ne ɛbwɔ, “Wyɛ́ na ne ɛpyɛ́ nyɛ́ ne muú yi akɛ́légé unó uko nnó ubɛ́ ɛbií ayi álá akɛ́légé unó ɛbí mampyɛ depɔré Ɛsɔwɔ.”
Luke 12:32 in Denya 32 “Baá ba, défɔgé, yɛ lé délá déja wɔ́, Ata Ɛsɔwɔ ajya mɛ́ ɛnyú nnó dényɛɛ́ geŋwá né mmu gefwa jií.
Luke 16:22 in Denya 22 “Ne bií uma Lasarɔs agbó, makiɛ́nné Ɛsɔwɔ áchwɔ kpa ji, áfɛ́ né mfaánebuú. Ajwɔlé né néŋkúné mmyɛ Abraham, ɛfɛɛ́ Lasarɔs alɔ manyɛ́ menyɛɛ́ ne ji. Ɛbɛ́légé muú ŋka yimbɔ ntó agbó, ánií ji.
Luke 16:25 in Denya 25 “Abraham ashuú ji meko aké, ‘Maá wa, te ndɛré ɔlu nyá né mme, ɔbɔ́ ɔlu gbɛne, ɔnyɛɛ́ ɔbwɔlege ayi Lasarɔs álá pɔ́ yɛ ne genó, agɛne lé ɛfwyale. Nana Lasarɔs anyɛɛ́ geŋwá fa ayi wɔ gɛné gebégé ɛfwyale ɛwu.
Luke 22:29 in Denya 29 Gétú ɛyigémbɔ, mpyɛ nyɛ́ ɛnyú nnó débɛ́ afwa wyɛ́ nkane ntɛ wa apyɛ me ntó nlú Mfwa.
John 7:48 in Denya 48 Ɛbwɔ́ ama gíi áké, “Nnó ɛnyú dékaá yɛɛ́ muú sé ama né geluágé ákpakpa, yɛ́ ɛbɛ́lé muú ɛkwɔ́ Farasi ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji?
Acts 7:2 in Denya 2 Stɛfɛn ashuú ɛbwɔ́ meko ake, “Antɛ ba ne aŋmɛ ba wuúge, gemɛ́gé nnó gekwenege ntɛ ɛsé Abraham awile gebu né melɔ Haran, Ɛsɔwɔ, Mfwa geŋbɔ́ alɛré nya mmyɛ gébégé Abraham abɔ́ alú né melɔ́ Mesopotemya.
Romans 8:17 in Denya 17 Tɛ mbaá ɛsé delú baá Ɛsɔwɔ, ɛsé dényɛɛ́ nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó achyɛgé bɔɔ́ bií. Ne yɛ́ndégenó ɛyigé Ɛsɔwɔ ábélege mbaá Kras, ɛsé déchome nyɛ mbwa ne ji mambɔ ubi, néndé mbɔgé ɛsé ntó dégɛne ɛfwyale ndɛre ji, débɔɔ́ nyɛ ntó gefɔge ŋgɔ ayi ji abɔɔ́ nyɛ.
1 Corinthians 1:26 in Denya 26 Aŋmɛ́ ba, tégé nkane ɛnyú débɔ́ délú gébégé Ɛsɔwɔ ákuú ɛnyú nnó débɛ́ bɔɔ́ bií. Né amɛ́ gejamégé bɔɔ́, ásɛlé nnó ɛnyú dépɔ́ fɔ́ ne genó ɛyigé ɛbwɔ́ ákaá nnó ɛlé deŋgá, gejamégé ɛnyú débɔ́ depɔ́ anɔɔ́ bɔɔ́, ne gejamégé ɛnyú détané fɔ́ né mala upú kpakpa wɔ́.
1 Corinthians 2:9 in Denya 9 Yɛ́mbɔ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛ gelu wyɛ ndɛre ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Unó bi yɛ́ muú álá lu daŋgɛ, ɛbi muú álá lu danwú, yɛ́ ɛbi muú ntó álá lu danfɛre, ubi ne Ɛsɔwɔ akwyɛ ábelé mbaá bɔɔ́ abi ágboó ne ji.”
1 Corinthians 3:21 in Denya 21 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́kágé muú nyú ádógé ɛbwɔ ɛwɔ́mé gétúgé genó ɛyigé ákwaá ápyɛɛ́, ajɔ́gé nnó me nkwɔlege ayina, me nkwɔlegé fɔ́ ayina, kágé nnó yɛ́ndégenó gelú mɛ́ ɛyigé nyú.
2 Corinthians 4:15 in Denya 15 Ɛfwyale ɛwéna meko ɛlú lé né galɔ́gálɔ́ nyú. Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ alɛrege nyɛ galɔ́gálɔ́ wuú mbaá bɔɔ́ gejamé gejamé. Ɛwémbɔ ɛpyɛ nyɛ ɛbwɔ́ atamege ji, ne ji abɔɔ́ nyɛ ŋgɔ.
2 Corinthians 6:10 in Denya 10 Yɛ́ ɛlé bɔɔ́ ápyɛ nnó ɛsé debɛ ne mesome, delu wyɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́ yɛ́ndégébé, ɛlú ɛké delú mbya yɛ́mbɔ dépyɛɛ́ gejamégé bɔɔ́ abɔɔ́ gefwa. Ɛlú ɛké depɔ yɛ́ ne genó gefɔ yɛ́mbɔ dewyaá unó uko.
2 Corinthians 8:9 in Denya 9 Ɛnyú ambɔɔ́ dékaá galɔ́gálɔ́ ayi Ata sé Jisɔs Kras alɛre. Ji abɔ awyaá gefwa, yɛ́mbɔ akwe gekpo né galɔ́gálɔ́ nyú, nnó gétúgé gekpo ɛyigé ji akwene ɛnyú débɛ ne gefwa.
Ephesians 1:18 in Denya 18 Nnɛne ntó mmyɛ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ geŋgbɔ jií gegɛné né mmu matɔɔ́ nyú, nnó dékaá genó ɛyigé ji akuú ɛnyú nnó dénɛré metɔɔ́ wyɛ. Ne mma nnɛnemmyɛ nnó ɛnyú dékaá gekpɛkpɛgé mejé ɛwé Ɛsɔwɔ awyaá né mfaánebuú ɛwé ji anyɛ́meno nnó achyɛge bɔɔ́ bií.
Ephesians 3:8 in Denya 8 Né geluage bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako, me ne nlú mamané kɔ. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me gechachage ɛchyɛ ɛwéna nnó ngarege abya melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ne abya melɔ́mélɔ́ yimbɔ atome ne uchacha unó bi muú álá kagé mɛɛ́ ɛbi Kras achyɛge.
1 Thessalonians 2:12 in Denya 12 Ɛsé défyɛɛ́ ɛnyú ɛshyɛ, dépyɛɛ́ matɔɔ́ ákwenege ɛnyú né mmu, ne dékpeage ɛnyú nnó débɛ ne geŋwá ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege. Ɛsɔwɔ ne akuú ɛnyú nnó dényɛ gefwa jií ne nnó débɔ ntó gekpɛkpɛgé ŋgɔ́ wuú.
2 Thessalonians 1:5 in Denya 5 Ndɛre ɛnyú défyɛɛ́ wyɛ metɔɔ́ ne Kras mbɔ, ɛlɛrege gbɔgɔnɔ nnó Ɛsɔwɔ asɔɔ́ nyɛ mpa yɛ́ndémuú cháŋéné. Ji apyɛ nyɛ ɛnyú dékwane mambɛ bɔɔ́ abi dékpɛne né gefwa jií. Ɛlé gétúgé gefwa ɛyina ne ɛnyú dégɛne ɛfwyale.
1 Timothy 6:18 in Denya 18 Gare ɛbwɔ́ nnó, ápyɛge galɔ́gálɔ́, nnó utɔɔ́ ulɔ́ulɔ́ ne ubɛ gefwage bwɔ́, ánenege amu áchyɛge ɛchyɛ, ápógé atɛ bɔɔ́.
2 Timothy 4:8 in Denya 8 Ne nana nsa wa agile me. Nsa yimbɔ ɛlé ɛla geŋwá ɛwé muú ayi abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ abɔɔ́. Muú yi achyɛge nyɛ me ɛla ɛwéna né bií bi mbɔ ɛlé Ata. Ji asɔɔ́ nyɛ mpa yɛ́ndémuú chancha né bií mpa. Áchyɛge nyɛ fɔ́ le me mbií, achyɛge nyɛ ntó bɔɔ́ abi ágilé ji ne gejeé nnó ji achwɔɔ́.
2 Timothy 4:18 in Denya 18 Ata Ɛsɔwɔ aferege nyɛ wyɛ me né yɛ́ndé ɛfwyale gabo ɛwé mkpɛne, ne apóge nyɛ me mkpɛ né gefwa ji, ɛyi gelu né mfaánebuú. Matame mabɛ́ ne ji tɛ kwyakwya ne kwyakwya. Amɛn.
Hebrews 11:26 in Denya 26 Ji afɛré nnó mangɛ ɛfwyale gétúgé Kras ɛlé gekpɛkpɛgé gefwa ɛyi gepwɔɔ́ gefwa geko ɛyi gelú né Ijip néndé ji apɛlé wyɛ né mbɛ mambɔ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ácháme nyɛ ji.
James 1:9 in Denya 9 Yɛ́ndé meŋmɛ́ ayi álú mbya ábɛ́ ne nechɔ́chɔ́ nnó aŋea gemɛ né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ,
James 1:12 in Denya 12 Muú ayi ágbárege metɔɔ́ wuú gébégé depɔ détómégé ji abɔɔ́ méjé, néndé gébégé atɛnégé ne ɛshyɛ apwɔgé depɔ ɛtiré mbɔ, Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji nsá ayi ji anyɛ́meno manchyɛɛ́ bɔɔ́ abi ágboó ne ji. Nsá yimbɔ ɛ́lé geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.
James 1:16 in Denya 16 Aŋmɛ ba abi ngboó ne ɛnyú, dékamégé fɔ muú ápyɛ ɛnyú déno mewaá.
1 Peter 1:4 in Denya 4 Genó ɛyigé fɔ ɛyigé ɛsé dema nɛre matɔɔ́ wyɛɛ́ gelú nnó, ji Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ɛyigé sé gefwa. Ne gefwa ɛyigémbɔ, géchɔ́gé fɔ́, gepɔ ne deba ne gegboó fɔ́ manaá. Ɛsɔwɔ ábelé geji cháŋéné né mfaánebuú gétúgé ɛnyú.
2 Peter 1:11 in Denya 11 Ne Ɛsɔwɔ asɛle nyɛ ɛnyú amu apeá nnó dékpɛ né gefwa ɛyigé Ata sé Jisɔs Kras Mewené gemɛ́ge sé ágbárege tɛ kwyakwya ne kwyakwya.
Revelation 2:9 in Denya 9 Me nkaá ɛfwyale ɛwé ɛnyú degɛ́ne ne gekpo ɛyi ɛnyú délú yɛ́mbɔ ɛnyú dewyaá gefwa. Nkaá ndɛre bɔɔ́ áchɔɔ́ ɛnyú mabɔ. Ɛbwɔ́ ájɔ́gé ake alú bɔɔ́ Jus ne ápɔ́, álú lé bɔɔ́ danchɔmeló.
Revelation 3:18 in Denya 18 Ndɛre ɛlúmbɔ me nchyɛge ɛnyú majyɛɛ́ nnó déchwɔɔ́ déna gul ɛta wa ayi ásɔɔ́ né mewɛ, álá ápɔ́ ne deba, nnó apyɛ ɛnyú débɛ ne gefwa. Ne naáge ntó mandeé pópó nnó dékwere gejɔgéné nyú ɛyi gegboó mmyɛ. Naáge ntó uka ɛbi défyɛɛ́ ne amɛ nnó dégɛne mbaá.
Revelation 21:7 in Denya 7 Ne yɛ́ndémuú ayi ammyɛ apwɔɔ́ gabo, me nchyɛge nyɛ ji unó bina. Me mbɛɛ́ nyɛ Ɛsɔwɔ wuú ne ji ntó abɛɛ́ nyɛ maá wá.