Hebrews 7 in Denya

1 Mɛlkisɛdɛk yina alu nya mfwa melɔ Salɛm, ne mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ayi aŋea apwɔ amu. Ne gébégé Abraham atane mewá bee, mbaá awané gejamégé afwa, ndɛre akerege meso atuú ne Mɛlkisɛdɛk. Atugé ne ji Mɛlkisɛdɛk ajé ji.

2 Ne Abraham akáré unó uko ɛbi ji afɔɔ́ né mewaá bee né malu afya, achyɛɛ́ ji melu ɛma. Unó úlú upea ɛbi utome ne Mɛlkisɛdɛk. Ɛyigé mbɛ gelú nnó, mabɔ mií matɛné nnó, “Mfwa ayi apyɛ depɔ ɛtiré delu cho.” Ɛyigé gepyɛ unó upea gelu nnó, “Alú mfwa Salɛm,” ɛwé ɛtɛ́ne nnó, “Mfwa ayi achwɔɔ́ né nesɔ.”

3 Né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ, mbaá fɔ apɔ́ ayi ásámé mabɔ́ ntɛ wuú ne mabɔ mma wuú, yɛ́ lé ami ukwene antɛ bií. Bií bi ábyɛné ji ne ɛbi ji agbo, yɛ muú fɔ́ akaá wɔ́. Ji alú ɛké Maá Ɛsɔwɔ ne ji álá wyɛ mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwya.

4 Gɛge yɛ́ gefɔ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk aŋea gemɛ. Abraham muú abɔ alú gekwenege ntɛ bɔɔ́ Isrɛli, achyɛɛ́ Mɛlkisɛdɛk melu unó ɛwéna ɛma.

5 Né mbaá upyáne Lɛvi ɛbwɔ́ abi alú ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ, ɛbɛ Mosis ɛjɔɔ́ nnó, ábɔ́ mansɛ melú unó ɛwémbɔ mbaá bɔɔ́ Isrɛli. Ɛwéna ɛtɛne nnó, ásɛ unó bina mbaá bɔɔ́ melɔ bwɔ́, yɛlé ɛlú wáwálé nnó, ɛbwɔ́ ako alu upyáne Abraham.

6 Mɛlkisɛdɛk ápɔ́ fɔ́ muú ntoné Lɛvi, yɛ́mbɔ́ Abraham jimbɔ akáré unó bií achyɛɛ́ ji melu ɛma. Mɛlkisɛdɛk ntó ajé ji, muú Ɛsɔwɔ anyɛ́meno ne ji.

7 Ɛlú wáwálé nnó muú ayi ajéle ntɛ muú yifɔ aŋea gemɛ apwɔ muú ayi ji ajéle.

8 Né mechɔ ampyɛ upɛ Ɛsɔwɔ abi álú upyáne Lɛvi, abi ásɛlé melu ɛma né malu afya, álú lé akwaá abi agbo. Yɛ́mbɔ, né mechɔ Mɛlkisɛdɛk muú asɛ́lé melu ɛma né malu afya, ji alú muú yi álá gbó fɔ́, wyɛ ndɛre ŋwɛ Ɛsɔwɔ alɛré.

9 Ndɛre Abraham achyɛɛ́ nya melu unó ɛma né malu afya mbaá Mɛlkisɛdɛk. Ɛsé dékágé jɔɔ́ nnó Lɛvi ntó ne achyɛɛ́ ɛwú.

10 Ɛsé dekágé jɔɔ́ mbɔ, néndé, gébégé Mɛlkisɛdɛk atuú ne Abraham, Lɛvi alú né mmu manoó Abraham, gekwenege ntɛ wuú.

11 Gébégé Ɛsɔwɔ ajyaá Lɛvi ne upyáne bií nnó abɛ ampyɛ upɛ ne ale chyɛ ɛbɛ ɛwé ɛkɛne ne utɔɔ́ ampyɛ upɛ. Ne, mbɔgé ɛbɔ ɛbɛ́ nnó utɔɔ́ bwɔ́ ukágé pyɛ nnó akwaá akwane ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege, mbɔ Ɛsɔwɔ ama kɛlesé mempyɛ upɛ ayi cha ayi alú gefɔɔ́ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk wɔ́. Yɛ́mbɔ́ Ɛsɔwɔ ajya gefɔge mempyɛ upɛ yi cha ayi álá tané fɔ né ula gepú Ɛrɔn, mpyáne Lɛvi wɔ́.

12 Ne ákwɔ́regé ntóné ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ, abɔ mankwɔré ntó ɛbɛ.

13 Muú yi déjɔ́gé unó bina détómé ne ji, atané né ntoó ɛniné cha. Yɛ́ muú fɔ́ né ntoó ɛnií álu dambɛ mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ayi apyɛɛ́ upɛ né geluɔ́.

14 Ɛsé dékaá chanchá nnó Ata sé atané né ntoné Juda. Mosis ajɔɔ́ yɛ́ genó gefɔ átó nnó ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ atanege né ntoó ɛniné mbɔ wɔ́.

15 Genó ɛyi gepyɛ gema gepyɛ ɛsé dégɛne chánchá nnó ɛbɛ ɛkwɔré lé manchwɔ ayi mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ ayicha ayi alú gefɔɔ́ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk achwɔ́ nana.

16 Ji alú mempyɛɛ́ upɛ, ɛpɔ́fɔ́ ndɛre ɛbɛ ɛwé ɛtome ne ntoné ampyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ ɛjɔɔ́. Ji alú mempyɛɛ́ upɛ Ɛsɔwɔ gétúgé utó geŋwá jií ɛyigé muú álá kagé chɔ geji.

17 Wyɛ ndɛre ajɔɔ́ atome ne Jisɔs aké, “Wɔ ɔlú Mempyɛ upɛ tɛ kwyakwya gefɔɔ́ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk alú.”

18 Áté gekwenege ɛbɛ́ ɛlá bábá neńdé ɛlú jɔɔ́ ne ɛpɔ́fɔ́ ne ncha.

19 Ɛbɛ ɛwémbɔ ɛ́kágé pyɛ fɔ bɔɔ́ akwane ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege. Nana genó ɛyi gelɔme gepwɔɔ́ gechwɔ́. Geji ne ɛsé dénɛrege metɔɔ́ wyɛ, ne geji ne gejame ɛsé dejyɛ kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ

20 Genó ɛyigé fɔ́ ɛyi dégbɛge mfaá gelu nnó, gébégé Ɛsɔwɔ apyɛ Jisɔs alaá mempyɛɛ́ upɛ, akɛlé mempyɛ upɛ yicha apɔ́ sé ayi Ɛsɔwɔ akelé.

21 Yɛ́mbɔ Jisɔs alú mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ gétúgé Ɛsɔwɔ akélé ajɔɔ́ ne ji nnó, “Ata annyɛmeno wáwálé ne akwené fɔ́ menomenyɛɛ́ wuú, ‘Wɔ ɔlu mempyɛɛ́ upɛɛ́ Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwya.’”

22 Ne gétúgé Ɛsɔwɔ akélé mbɔ, Jisɔs ne atɛ́né ndɛre muú ayi alɛrege nnó menomenyɛɛ́ mekɛ ɛlɔme ɛpwɔɔ́ gétúgé ɛlú tɛ kwyakwya.

23 Genó ɛyigé fɔ gelú nnó, ampyɛɛ́ upɛ abi átané né ulaá gepú Lɛvi ája nya dɔɔ́ neńdé negbo nesɔɔ́ nya ɛbwɔ́, ábɛɛ́ sé wyɛ mampyɛge utɔɔ́ bwɔ́.

24 Yɛ́mbɔ gétúgé nnó Jisɔs agboó fɔ́, ji apyɛɛ́ utɔɔ́ ndɛre mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwya.

25 Ndɛre ɛlúmbɔ, Jisɔs awyaá utó nana mamferé bɔɔ́ ako né ɛfwyale gabo dámáa tɛ kwyakwya abi akoógé né amu jií ne achwɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ. Ji alu mebɛ tɛ kwyakwya manɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé bwɔ́.

26 Ji alú gefɔ́gé ɛtukpe Ɛsɔwɔ ayi ɛsé dékɛlege. Ji alú muú ukpea, muú akágé shulé fɔ ji ndo. Apɔ́ fɔ́ ne gabo né mmyɛ. Ji afa mbwa ne bɔɔ́ ubeé, ji alu né melu ɛnógé né mfaánebuú ɛniné mfaá mfaá.

27 Jisɔs abɔɔ́ fɔ́ mampyɛ upɛ mbaá Ɛsɔwɔ yɛ́ndé bií ndɛre matúkpɛ ampyɛɛ́ upɛ apyɛɛ́ wɔ́. Ɛbwɔ́ abɔɔ́ mbɛ apyɛ upɛ gétúgé gabo bwɔ́ ne apyɛ ntó gétúgé ayi bɔɔ́ bifɔ. Yɛ́mbɔ Jisɔs apyɛ gepɛ ɛjií mbaá Ɛsɔwɔ damaá mechɔ ɛbyɛ gébégé ji achyɛɛ́ gemɛ ji agboó.

28 Ɛbɛ Mosis ɛjya lé akwaá, abi akágé pyɛ gyɛ nnó abɛ matukpɛ Ɛsɔwɔ. Yɛ́mbɔ mekomejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ akele, akele gébégé áfyɛɛ́ mɛ ɛbɛ Mosis. Mekomejɔɔ́ yimbɔ ne ájyaá Maá nnó akwane tɛ kwyakwya mambɛ ɛtukpe ampyɛ upɛ.