Hebrews 2:10 in Denya 10 Ɛsɔwɔ ne akwyɛ unó uko ne ji ne agbaré ubi nnó ukɛne cháŋéné. Ndɛre ji apyɛ nnó gejamégé bɔɔ́ ábɛ́ baá bií abɔ ŋgɔ, ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó ji apyɛ muú ayi ánénege ɛbwɔ́ meti áwené gemɛ́ge bwɔ́, ágɛ́ ɛfwyale nnó akwane né yɛ́ndé meti mambɛ muú ayi ákágé pyɛ ɛbwɔ́ ábɔ́ geŋwá.
Other Translations King James Version (KJV) For it became him, for whom are all things, and by whom are all things, in bringing many sons unto glory, to make the captain of their salvation perfect through sufferings.
American Standard Version (ASV) For it became him, for whom are all things, and through whom are all things, in bringing many sons unto glory, to make the author of their salvation perfect through sufferings.
Bible in Basic English (BBE) Because it was right for him, for whom and through whom all things have being, in guiding his sons to glory, to make the captain of their salvation complete through pain.
Darby English Bible (DBY) For it became him, for whom [are] all things, and by whom [are] all things, in bringing many sons to glory, to make perfect the leader of their salvation through sufferings.
World English Bible (WEB) For it became him, for whom are all things, and through whom are all things, in bringing many children to glory, to make the author of their salvation perfect through sufferings.
Young's Literal Translation (YLT) For it was becoming to Him, because of whom `are' the all things, and through whom `are' the all things, many sons to glory bringing, the author of their salvation through sufferings to make perfect,
Cross Reference Luke 2:14 in Denya 14 “Ngɔ́ ábɛ́ ne Ata Ɛsɔwɔ ayí álú né mfaánebuú ayi mfaá mfaá, achyɛ́ nesɔ ne bɔɔ́ mme néndé agboó ne ɛbwɔ́.”
Luke 13:32 in Denya 32 Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Chóge dégáré muú defyá yimbɔ nnó, ji akaá nnó mferege aló nchyɛ fína mmage mpyɛ bɔɔ́ mamée átoó ne wyɛ́mbɔ ne mmáge pyɛ́ geyá. Fí ndɔ ɛ́lɛ́ ne nnérege utɔɔ́ ba.
Luke 24:26 in Denya 26 Ɛnyú dekaá fɔ́ nnó Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa abɔ́ mangɛ́ ɛfwyale ne akpɛ́ mmu gefwa jií wɔ́?”
Luke 24:46 in Denya 46 Ne ajɔɔ́ ne bwɔ́ aké, “Ábɔ́ ásá nnó, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa abɔ́ mangɛ́ ɛfwyale ne ágbó, ne ndɔ́ ɛkwɔnégé ɛlɛɛ́, akwilege nyɛ́ né negbo.
John 11:52 in Denya 52 Ne ɛpɔ́fɔ́ gétúgé melɔ ɛwú ɛwú wɔ́, agbo ntó nnó apyɛ bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi álaá tyátyá né mme meko anywɛre akwe muú ama.
John 19:30 in Denya 30 Ne gébégé Jisɔs anyú mmɔɔ́ amimbɔ aké, “Nnere utɔɔ́ ba.” Ajɔ́gé mbɔ, amo mekpo mme, afyɛ gemɛ jií né amu Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ.
Acts 3:15 in Denya 15 Dépyɛge mbɔ, dewá muú yi achyɛge bɔɔ́ geŋwá. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ apyɛ ji akwile né negbo ne ɛsé delu bɔɔ́ bi dekpané amɛ degɛ́né, ne nana degarege bɔɔ́ mechɔ ɛwé.
Acts 5:31 in Denya 31 Ne Ɛsɔwɔ abwɛ mabɔ mií, apyɛ ji ajwɔle né geluɔ ɛyi gelu né ɛ́gbɛ́ ɛbwɔnyɛ́ wuú nnó ji abɛ Menɔmbɛ ne Menchyɛ́ geŋwá. Apyɛ mbɔ nnó bɔɔ́ Isrɛli ákwɔre matɔɔ́ bwɔ́, ne ji ajinte gabo bwɔ́.
Romans 3:25 in Denya 25 Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ Jisɔs ndɛre gepɛ. Ji apyɛmbɔ nnó asɛ manoó mií apyɛ nnó bɔɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Jisɔs. Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ manlɛré nnó ji alú cho, néndé nya mbɛmbɛ, ji ako metɔɔ́ abya gabo ayi bɔɔ́ ápyɛɛ́.
Romans 8:14 in Denya 14 Bɔɔ́ ako abi Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlɛrege ɛbwɔ́ genó ɛyigé abɔɔ́ mampyɛ ne alu baá Ɛsɔwɔ,
Romans 8:29 in Denya 29 Bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ abɔ mɛ mbɛ akaá nnó ábɛɛ́ nyɛ abií ɛbwɔ́ ntó ne ji abɔɔ́ mɛ mbɛ ajya tɛ gachií nnó ábɛ́ ɛké Maá wuú. Apyɛ mbɔ nnó Maá wuú abɛ Maá mbɛ mbaá gejamégé atɛ aŋmɛ.
Romans 9:23 in Denya 23 Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ ntó gétúgé ji abɔ alu manlɛre gekpɛkpɛgé ŋgɔ wuú mbaá ɛsé ako abi ji abelé mɛ nnó agɛne ɛsé meshwɛ. Ɛsé bina ne délu bɔɔ́ abi ji abɔɔ́ mɛ mbɛ ajyaá nnó débɔ ŋgɔ,
Romans 9:25 in Denya 25 Ne ɛlú wyɛ ndɛre ji ajɔɔ́ né mmu ŋwɛ Hosya nnó, “Me nkuú nyɛ bɔɔ́ abi abɔ álá ápɔ́ fɔ́ bɔɔ́ ba, nnó bɔɔ́ ba, ne bɔɔ́ abi me mbɔ nla mbɔɔ́ gejeé ne ɛbwɔ́ wɔ́, nkuú nyɛ ɛbwɔ́ nnó bɔɔ́ ba abi gejeé.”
Romans 11:36 in Denya 36 Ɛsɔwɔ ne akwyɛɛ́ yɛ́ndégenó ne ɛlé jií ne apyɛɛ́ nnó yɛ́ndégenó gekɛne, ne ɛlé getu jií ne yɛ́ndégenó gelu. Ŋgɔ abɛ ne ji tɛ kwyakwya ne kwyakwya Amɛn.
1 Corinthians 2:7 in Denya 7 Ne ɛsé degárege mekomejɔɔ́ ne deŋgáré Ɛsɔwɔ ɛtiré tɛ́ nyá muú fɔ álá akaá wɔ́, néndé Ɛsɔwɔ abɔ́ apyɛ nnó muú fɔ ákágé fɔ deti. Gémɛ́gé nnó mme yina alɔ́, Ɛsɔwɔ abɔ́ abelé mɛ́ deŋgá ɛtiré na, nnó gébégé ake apyɛ genó ɛyigé gelu ji metɔɔ́, ɛsé débɔ ŋgɔ wuú.
1 Corinthians 8:6 in Denya 6 ɛsé dékaá nnó Ɛsɔwɔ álú lé ama. Ji alú Ntɛ sé muú akwyɛ unó uko ne akwyɛ ɛsé nnó dénógé ji. Ne déwyaá lé Ata ama ayi alú Jisɔs Kras muú unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ ukɛné ne ji. Ne ji ne achyɛgé ɛsé geŋwá.
2 Corinthians 3:18 in Denya 18 Ne ɛsé abi genó gefɔ gela gekwere ɛsé matɔɔ wɔ́, dégɛne geŋgbɔgé Ata ɛyi gegɛnege ɛse mmyɛ ɛke ŋmɛɛ nnó dékwɔrege wyɛ kwɔrege debɛ ɛke ji. Ndɛre dékwɔrege dégɛnege wyɛ gɛnege, ɛlé Ata muú akɛne ne Mendoó Ukpea ne apyɛɛ́ nnó ɛbɛ mbɔ.
2 Corinthians 4:17 in Denya 17 Ɛfwyale ɛwé ɛsé dégɛne mbɔ nana ɛlú lé gachyɛɛ́ ne ɛbɛlege yɛ, yɛ́mbɔ ɛchwɔɔ́ lé ɛsé ne gekpɛkpɛgé ŋgɔ ayi apwɔɔ́ amu ne abɛɛ́ tɛ kwyakwya.
2 Corinthians 5:18 in Denya 18 Unó bina uko ɛlé Ɛsɔwɔ ne apyɛɛ́ ubi. Ji muú apyɛɛ́ ɛsé dékeré né nesɔ ne ji gétúgé genó ɛyi Kras apyɛɛ́, ne achyɛɛ́ ɛsé utɔɔ́ bi dépyɛɛ́ bɔɔ́ akerege né nesɔ ne Ɛsɔwɔ.
2 Corinthians 6:18 in Denya 18 Me mbɛɛ́ nyɛ Ntɛ nyú ne ɛnyú débɛɛ́ nyɛ baá ba abi andeé ne abi ande. Mbɔ ne Ata Muú Apwɔɔ́ amu ajɔɔ́.”
Galatians 3:26 in Denya 26 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛnyú ako delu baá Ɛsɔwɔ gétúgé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras Jisɔs.
Ephesians 1:5 in Denya 5 ji abɔɔ́ mɛ mbɛ ashuú nnó ji apyɛ nyɛ nnó ɛsé débɛ baá bií ndɛre ákɛne né genó ɛyigé Jisɔs Kras apyɛɛ́ nyɛ. Gɛ genó ɛyige gebɔ gelú ji metɔɔ́ mampyɛ mbɔ. Ne geji ne ji akɛlege mampyɛ.
Ephesians 2:7 in Denya 7 Ɛsɔwɔ apyɛmbɔ nnó né gejamégé aŋmɛ ayi achwɔɔ́ né mbɛ, ji apyɛ bɔɔ́ ako akaá gekpɛkpɛge ulɔɔ́ melu ɛbi ujame dɔɔ́, ɛbi ji alɛre né gejeé gétúgé genó ɛyigé Kras Jisɔs apyɛ.
Ephesians 3:10 in Denya 10 Ɛsɔwɔ abɔ apyɛmbɔ nnó gébé sé ɛyigé na gekwɔnege, ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs ɛpyɛ yɛ́ndé gefwage álo nchyɛ ɛyigé gelu mfaá, ne uto aló nchyɛ uko ukaa nnó Ɛsɔwɔ awyaá deŋga dɔɔ́ né yɛ́ndé meti.
Colossians 1:16 in Denya 16 néndé unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ né mfaánebuú ne fa mme ukɛ ne ji. Yɛ́ ɛbɛ lé ɛbi dégɛ́né ne ɛbi délá dégɛne, chóncho ne aló yɛ́ ɛbelé ákpakpa ne afwa ne yɛ́ndé gefɔgé uto bi úlú. Yɛ́ndé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ gekɛ ne ji ne úlú ɛlé nnó uchyɛge ji ŋgɔ.
Colossians 3:4 in Denya 4 Ne gébégé Kras muú achyɛge ɛnyu geŋwá ɛyigé na amage kere meso fa mme, ɛnyú ntó debɛɛ́ nyɛ wyɛɛ ne gekpɛkpɛge ŋgɔ wuú.
2 Timothy 2:10 in Denya 10 Ne me nkame mangɛ ɛfwyale we, gétúgé bɔɔ́ abi Ɛsɔwɔ ajya, nnó ɛbwɔ́ ntó átáné né ɛfwyale gabo gétúgé áchomé mmyɛ ne Kras Jisɔs abɔ ntó ŋgɔ ayi álá byɛɛ́.
Hebrews 5:8 in Denya 8 Yɛ ɛlé Jisɔs alú Maá Ɛsɔwɔ agi wyɛ manwuúgé ne Ɛsɔwɔ né ɛfwyale ɛwé ji agɛ́né.
Hebrews 6:20 in Denya 20 Jisɔs jimbɔ abɔ́ mɛ mbɛ afɛ́ ɛwuú né gétúgé sé gébégé ji alá mɛ ɛtukpɛ sé tɛ kwyakwya gefɔɔ́ ɛyigé Mɛlkisɛdɛk alu.
Hebrews 7:26 in Denya 26 Ji alú gefɔ́gé ɛtukpe Ɛsɔwɔ ayi ɛsé dékɛlege. Ji alú muú ukpea, muú akágé shulé fɔ ji ndo. Apɔ́ fɔ́ ne gabo né mmyɛ. Ji afa mbwa ne bɔɔ́ ubeé, ji alu né melu ɛnógé né mfaánebuú ɛniné mfaá mfaá.
Hebrews 7:28 in Denya 28 Ɛbɛ Mosis ɛjya lé akwaá, abi akágé pyɛ gyɛ nnó abɛ matukpɛ Ɛsɔwɔ. Yɛ́mbɔ mekomejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ akele, akele gébégé áfyɛɛ́ mɛ ɛbɛ Mosis. Mekomejɔɔ́ yimbɔ ne ájyaá Maá nnó akwane tɛ kwyakwya mambɛ ɛtukpe ampyɛ upɛ.
Hebrews 12:2 in Denya 2 Ndɛre délómege dépɛlé wyɛ ne Jisɔs muú anene ɛsé meti défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. Wyɛ ɛlé ji ne akpané nyɛ ɛsé apyɛ metɔɔ́ ɛwé défyɛɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛkwane chaŋéné. Ji akamé nya magbo negbone mekpo unɔɔ́ né gekwa. Ji asɛ́ yɛ́ mekpo unɔɔ́ ɛwé ɛlú né gefɔgé negbo ɛniné mbɔ ɛfú genó wɔ́ néndé ji akaá gekpɛkpɛgé metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ɛwé Ɛsɔwɔ ákwyɛɛ́ mɛ ábelé ɛta wuú. Gétúgé ji agboó negbo ɛniné mbɔ, ji ajwɔlé nana né melu ɛnógé né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ́ Ɛsɔwɔ.
1 Peter 1:12 in Denya 12 Ɛsɔwɔ apyɛ bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ bina akaá nnó utɔɔ́ bina ɛbwɔ́ ápyɛɛ́ fɔ́ né galɔ́gálɔ́ ɛbwɔ́ ambɔɔ́, ápyɛɛ́ lé né galɔ́gálɔ́ nyú. Unó bi ɛbwɔ́ ágaré, ɛlé wyɛ ubi ne ágare abya melɔ́mélɔ́ ɛta ɛnyú. Ne ɛlé Mendoó Ukpea ɛwé Ɛsɔwɔ atɔme ɛtané né mfaánebuú ne ɛchyɛɛ́ ɛbwɔ́ utó ágare unó bina. Wyɛ lé unó bina ntó ne makiɛ́nné Ɛsɔwɔ ákɛlege nnó ágɛ ndɛre upyɛɛ́.
1 Peter 5:1 in Denya 1 Nkɛlege manchyɛ ɛnyú majyɛɛ́ ndɛre ákpakpa ábɛɛ́ né ɛchomele bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Me nlú ntɛ muú kpaá ndɛre ɛnyú ne muú ayi akpane amɛ agɛne ndɛre Kras agɛné ɛfwyale agboó. Me ntó nlú muú ama ayi Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji utó Kras, ɛbi ji apyɛ nyɛ bɔɔ́ ágɛ.
1 Peter 5:10 in Denya 10 Ɛfwyale ɛwé ɛnyú dégɛne nyɛ ɛbɛ́ lé né mboó gébé ne ɛfwyale ɛwémbɔ ɛbyɛgé Ɛsɔwɔ jimbɔɔ́ apyɛɛ́ ɛnyú dékere né amu ɛnyú détɛ́né ne apyɛɛ́ ɛnyú débɔ ɛshyɛ. Ne ji Ɛsɔwɔ muú alɛrege bɔɔ́ galɔ́gálɔ́ matimati ne akuú ɛnyú nnó dechome mmyɛ ne Kras nnó debɔ ŋgɔ wuú ayi álá abyɛɛ́ fɔ́.
1 John 3:1 in Denya 1 Pɛge yɛ́ gejamégé gejeé ɛyigé Ntɛ sé Ɛsɔwɔ abɔɔ́ ne ɛse. Getuge gejee ɛyige na, ji akuú ɛsé nnó baá bií. Mbɔ ne ɛsé delú ntó. Ula bi bɔɔ́ mme álá akaá fɔ́ nnó ɛsé delú baá Ɛsɔwɔ, úlú nnó ɛbwɔ́ ákágé fɔ́ ji.
Revelation 4:11 in Denya 11 aké, “Ata ɛsé Ɛsɔwɔ, wɔ ɔkwané mansɛ ŋgɔ́, ɛnógé ne uto. Néndé wɔ ne ɔkwyɛ unó uko ndɛre ɛjií wɔ né metɔɔ́ ne ɔkwyɛɛ́ ubi ne ɔpyɛɛ́ ubi úlú.”
Revelation 7:9 in Denya 9 Genó ɛyigé na gekoge, nke mpɛle, ngɛ njuné bɔɔ́ abi yɛ́ muú álá ákágé pa fɔ́. Bɔɔ́ bina átané né malɔ mme meko, yɛ́ndé ntoó ufɔɔ́ ufɔɔ́ bɔɔ́, ne ufɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́. Áfyɛ mandeé pópó, ágbaré mamɛ né amu átɛne né mbɛ geluɔge gefwa ne mbɛ ushu Maá ɛgɔŋme.