Hebrews 11:6 in Denya 6 Ɛlú wáwálé nnó yɛ́ muú ákágé pyɛ fɔ́ metɔɔ́ ɛgɔ Ɛsɔwɔ mbɔgé muú yimbɔ álá fyɛ metɔɔ́ ne ji wɔ́, néndé yɛ́ndémuú ayi achwɔ́ kwɔ́kwɔ́le ne Ɛsɔwɔ, abɔ́ mankamé nnó Ɛsɔwɔ alú wyɛ wáwálé, ne ji achame bɔɔ́ abi ákɛlege ji ne matɔɔ́ bwɔ́ mako.
Other Translations King James Version (KJV) But without faith it is impossible to please him: for he that cometh to God must believe that he is, and that he is a rewarder of them that diligently seek him.
American Standard Version (ASV) And without faith it is impossible to be well-pleasing `unto him'; for he that cometh to God must believe that he is, and `that' he is a rewarder of them that seek after him.
Bible in Basic English (BBE) And without faith it is not possible to be well-pleasing to him, for it is necessary for anyone who comes to God to have the belief that God is, and that he is a rewarder of all those who make a serious search for him.
Darby English Bible (DBY) But without faith [it is] impossible to please [him]. For he that draws near to God must believe that he is, and [that] he is a rewarder of them who seek him out.
World English Bible (WEB) Without faith it is impossible to be well pleasing to him, for he who comes to God must believe that he exists, and that he is a rewarder of those who seek him.
Young's Literal Translation (YLT) and apart from faith it is impossible to please well, for it behoveth him who is coming to God to believe that He is, and to those seeking Him He becometh a rewarder.
Cross Reference Matthew 5:12 in Denya 12 Bɛ́ge lé ne metɔɔ́ megɔmegɔ ne nechɔ́chɔ́, néndé, gekpɛ́kpɛ́gé nsá nyú alu né mfaánebuú. Kaáge ntó nnó mbɔ ne ámyɛ nyá amu ne bɔɔ́ ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ abi ábɔɔ́ mbɛ ne ɛnyú.”
Matthew 6:1 in Denya 1 Yɛ́mbɔ Jisɔs alɛ́régé aké, “Sɛ́ge gébé nnó ɛ́kágé délɛ́régé mmyɛ né mbɛ ushuú bɔɔ́ nnó ágɛné ɛnyú gétúgé unó Ɛsɔwɔ ɛbi depyɛɛ́. Muú apyɛ́gé mbɔ, abɔɔ́ fɔ́ nsa ayi ntɛ nyú né mfaánebuú áchyɛge.
Matthew 6:5 in Denya 5 Jisɔs afɛ mbɛ mánlɛré aké, “Ne yɛ́ndégébé, ɛnyú deké denɛnemmyɛ, dénɛ́gé fɔ́ ɛké bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛge bwɔ́ néndé, ɛbwɔ́ ágbóo mantɛné tɛ́né né macha mmyɛmenɛne ne mapeá anɔɔ́ mati ánɛ́nemmyɛ nnó bɔɔ́ ágɛ́né ɛbwɔ́. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mangɛ ayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le áwú bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ.
Matthew 6:16 in Denya 16 “Ne yɛ́ndégébé deké délyage menyɛɛ́ kpékpé gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ, ɛkagé déla meshwɛmeshwɛ nkane bɔɔ́ abi ábwɔ́légé gemɛgé bwɔ́ ápyɛɛ́. Ɛbwɔ́ álaá meshwɛmeshwɛ ɛké bɔɔ́ abi ágɛne ɛfwyale, nnó bɔɔ́ ákaá nnó ɛbwɔ́ ályá menyɛɛ́ kpékpé. Me ngarege ɛnyú wáwálé nnó mangɛ́ ayi bɔɔ́ ágɛ́ne mbɔ ɛbwɔ́, gɛ́ le awu bwɔ́ nsá ne ɛbwɔ́ ábɔɔ́ mɛ mbɔ.
Matthew 6:33 in Denya 33 Ne bɔ́ge mbɛ dékɛlé kpɛ́ meti ɛwé Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa nyú depyɛgé unó bi ji ákɛ́lege, dépyɛgé mbɔ, achyɛge nyɛ ɛnyú unó bina uko.
Matthew 10:41 in Denya 41 Yɛ́ndémuú ntó ayi asɛle muú ɛkpávé Ɛsɔwɔ ne metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ɛlé akaá nnó alu muú utɔɔ́ Ɛsɔwɔ, Ɛsɔwɔ achyɛge nyɛ ji nsa wyɛ ndɛre achyɛge muú ɛkpávé wuú. Muú ayi asɛle muú yi apyɛɛ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege, asɛle nsa wyɛ nkane ayi Ɛsɔwɔ achyɛge muú yimbɔ.
Mark 16:17 in Denya 17 Gɛ́ unó bi upyɛ nyɛ ne bɔɔ́ abi ákamé ne Ɛsɔwɔ na. Né mabɔ ma ábuú nyɛ aló nchyɛ, ájɔge nyɛ ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbi álá kaáge fɔ.
Luke 6:35 in Denya 35 Genó ɛyigé débɔɔ́ mampyɛ gélú nnó gbógé ne bɔɔ́ mawámé ɛnyú ne pyɛ́ge galɔ́gálɔ́ ne ɛbwɔ́, depwɔ́ge ɛbwɔ́ ɛpwɔ, dégigé nnó áshuú. Debɔɔ́ nyɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé nsá ne debɛɛ́ nyɛ baá Anyátá Ɛsɔwɔ. Néndé alɔme ne bɔɔ́ ubée ne abi álá támégé ji.
Luke 12:31 in Denya 31 Ne myɛ́ge mangɛ meti ɛwé Ɛsɔwɔ abɛɛ́ mfwa nyú, dépyɛgé mbɔ, achyɛge nyɛ ɛnyú unó bina uko.
John 3:18 in Denya 18 Yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji akwene fɔ́ mpa, yɛ́mbɔ muú ayi álá áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́ akwe mɛ́ mpa néndé áfyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne danchi Maá Ɛsɔwɔ wɔ́.
John 8:24 in Denya 24 Gɛ́ ula bi mbɔ́ njɔɔ́ ne ɛnyú nnó, dégbóo nyɛ né mmu gabo nyú. Ne mbɔgé ɛnyú délá kamé nnó, ‘Me Nlú Muu ayi Me Nké Nlú wɔ́, dégbóo nyɛ né mmu gabo nyú wáwálé.’”
John 14:6 in Denya 6 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Me ne nlú meti ɛwú. Me ne ngarege bɔɔ́ wáwálé. Ne me ne nchyɛgé geŋwá. Yɛ́ muú fɔ ákágé chwɔ́ fɔ mbaá Ntɛ wa mbɔgé álá akoó ɛta wa wɔ.
Romans 10:14 in Denya 14 Ɛpyɛɛ́mbɔ nnó ne bɔɔ́ ákuú muú fɔ nnó apoó ɛbwɔ́ mbɔgé álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́? Ne apyɛɛ́ mbɔ nnó ne afyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, mbɔgé álá au danwú muú fɔ́ agaré ɛbwɔ́ abya wuú? Ne apyɛmbɔ nnó ne awu abya yimbɔ mbɔgé muú fɔ́ álá agaré ɛbwɔ́ abya wuú wɔ́?
Galatians 5:6 in Denya 6 Ne muú achogé mmyɛ ne Kras Jisɔs, yɛ́ asɔ ji nsɔ, yɛ́ asɔ wɔ́ ɛwémbɔ ɛpyɛ fɔ́ mechɔ chacha wɔ́. Genó ɛyi geŋeá gemɛ dɔɔ́ gelu lé mamfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Ɛwéna ɛlɛrége né gejeé ɛyigé debɔɔ́ ne atɛ.
Hebrews 3:12 in Denya 12 Aŋmɛ ba, sɛ́gé gébé nnó, ɛ́kágé muú fɔ abɛ né geluage nyú ayi awya gebobogé metɔɔ́ ɛwé ji ashya mamfyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ, ati meso ne Ɛsɔwɔ muú alu mebɛ.
Hebrews 3:18 in Denya 18 Ndé bɔ́ Ɛsɔwɔ abɔ kélé nnó ɛbwɔ́ akpɛ́né fɔ́ né melu ugbeé mmyɛ wuú? Ɛlé bɔɔ́ bi álá ákamé nya mampyɛ genó ɛyi ji ájɔɔ́ wɔ́.
Hebrews 4:2 in Denya 2 Ɛsé ntó déwuú abya melɔ́mélɔ́ wyɛ ndɛre ɛbwɔ́ abi nya áwuú. Yɛ́mbɔ, ɛsé dégɛ nnó mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi ɛbwɔ́ áwuú apoó ɛbwɔ́ wɔ́, néndé ndɛre ɛbwɔ́ áwuú ji ákamé fɔ́ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ágaré bwɔ́ wɔ́.
Hebrews 4:6 in Denya 6 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛlú wyɛ mme fuú, nnó bɔɔ́ bifɔ ákpɛne nyɛ né melu ugbeé mmyɛ ɛwémbɔ. Yɛ́mbɔ bɔɔ́ bi ábɔɔ́ mbɛ áwuú abya melɔ́mélɔ́ yina ákpɛɛ́ wyɛ wɔ́ gétúgé álá ápyɛɛ́ genó ɛyi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́.
Hebrews 7:19 in Denya 19 Ɛbɛ ɛwémbɔ ɛ́kágé pyɛ fɔ bɔɔ́ akwane ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege. Nana genó ɛyi gelɔme gepwɔɔ́ gechwɔ́. Geji ne ɛsé dénɛrege metɔɔ́ wyɛ, ne geji ne gejame ɛsé dejyɛ kwɔ́kwɔ́lé ne Ɛsɔwɔ
Hebrews 7:25 in Denya 25 Ndɛre ɛlúmbɔ, Jisɔs awyaá utó nana mamferé bɔɔ́ ako né ɛfwyale gabo dámáa tɛ kwyakwya abi akoógé né amu jií ne achwɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ. Ji alu mebɛ tɛ kwyakwya manɛnemmyɛ mbaá Ɛsɔwɔ gétúgé bwɔ́.
Hebrews 11:26 in Denya 26 Ji afɛré nnó mangɛ ɛfwyale gétúgé Kras ɛlé gekpɛkpɛgé gefwa ɛyi gepwɔɔ́ gefwa geko ɛyi gelú né Ijip néndé ji apɛlé wyɛ né mbɛ mambɔ genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ácháme nyɛ ji.
2 Peter 1:5 in Denya 5 Gétúgé unó bina uko ɛbi Ɛsɔwɔ apyɛ ɛta ɛse, mmyɛge ne ɛshyɛ débɛɛ́ ne gepɔ gelɔ́gélɔ́ ndɛre ɛnyú défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ. Ndɛre débɛɛ́ ne gepɔ gelɔ́gélɔ́, kaáge Ɛsɔwɔ,
2 Peter 1:10 in Denya 10 Ndɛre ɛlúmbɔ, aŋmɛ ba, kpagé gechyɛɛ́ dɔɔ́ mampyɛge genó ɛyi gelɛrege nnó Ɛsɔwɔ akuú ɛnyú ne ajya ɛnyú nnó debɛ bɔɔ́ bií wáwálé. Deké dépyɛmbɔ, dékwené fɔ́ né gabo.
2 Peter 3:14 in Denya 14 Aŋmɛ ba, ndɛre ɛlúmbɔ, tɛ mbaá ɛnyú degile nnó unó bina upyɛ, myɛge ne ɛshyɛ nnó ji abané ɛnyú pópó. Débɛgé fɔ́ ne deba mmyɛ. Bɛgé nesɔ ne ji.
Revelation 21:8 in Denya 8 Yɛ́mbɔ, bɔɔ́ abi áfɔɔ́ mampyɛgé unó bi me nkɛlege, abi áshyá mamfyɛ metɔɔ́ ne me, abi áchɔɔ́ menyammyɛ bwɔ́ ne gabo, abi awané bɔɔ́, abi anane manané tametame, abi anyɛɛ́ mafoó, abi ánógé aló uka, ne bɔɔ́ akó abi ábyɔge gebyɔ ákpane nyɛ ɛbwɔ́ áfome mmú gepyɛge mewɛ ɛwé ɛlúlé ne genó ɛyi ákuú nnó sɔlfɔ. Gepyɛge mewɛ ɛwéna ɛlé negbone ndɔ ɛpea.”