Hebrews 1:2 in Denya 2 Ne nana ayi mme achwɔ byɛ, Ɛsɔwɔ apyɛ maá wuú agaré ɛsé mekomejɔɔ́ wuú. Maá wuú yina ntó ne ɛbwɔ́ ne ji akwyɛɛ́ yɛ́ndégenó fa mme chóncho. Ji ne Ɛsɔwɔ ábélé nnó abɛ menyɛɛ́ geteé unó uko ɛbi ji awyaá.
Other Translations King James Version (KJV) Hath in these last days spoken unto us by his Son, whom he hath appointed heir of all things, by whom also he made the worlds;
American Standard Version (ASV) hath at the end of these days spoken unto us in `his' Son, whom he appointed heir of all things, through whom also he made the worlds;
Bible in Basic English (BBE) But now, at the end of these days, it has come to us through his Son, to whom he has given all things for a heritage, and through whom he made the order of the generations;
Darby English Bible (DBY) at the end of these days has spoken to us in [the person of the] Son, whom he has established heir of all things, by whom also he made the worlds;
World English Bible (WEB) has at the end of these days spoken to us by his Son, whom he appointed heir of all things, through whom also he made the worlds.
Young's Literal Translation (YLT) in these last days did speak to us in a Son, whom He appointed heir of all things, through whom also He did make the ages;
Cross Reference Matthew 3:17 in Denya 17 Ne meko atané mfaánebuú aké, “Gɛ́ maá wa na, ngboó ne ji, apyɛɛ́ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me.”
Matthew 17:5 in Denya 5 Wyɛ nkane Pita alu jɔɔ́ge mbɔ, áke ápɛ́le gekó gefɔ́ pópó gégɛ́nege mané mané gékweré ɛbwɔ́ ako mme ne meko muú atané né mmu gekó ɛyigémbɔ aké, “Gɛ́ge maá wa ayi mbwi metɔɔ́ na, metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me ne ji, wuúge ne ji.”
Matthew 21:38 in Denya 38 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ uségé bimbɔ, ágɛ́gé maá awuú nkane achwɔ́ɔ, ájɔɔ́ ne atɛ áké, ‘Gɛ́ge menyɛɛ́ geteé mbɔɔ́ mekɔɔ́ na, chwɔ́ge déwá ji, ji ne alú muú ayi anyɛɛ́ nyɛ geteégé mekɔɔ́ ɛwéna, chwɔ́ge dewá denyɛ́ geteé jií!’
Matthew 26:63 in Denya 63 Yɛ́mbɔ, yɛɛ́ meko Jisɔs ashuú ji wɔ́, ɛtukpe ɛma ŋmɛ́re ɛjɔɔ́ ɛké, “Me ngígé wɔ né mabɔ Ata Ɛsɔwɔ, muú alú mebɛ yɛ́ndégébé, mbɔgé wɔ ne ɔ́lú Maá Ɛsɔwɔ, Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa gáré.”
Matthew 28:18 in Denya 18 Jisɔs ajɔɔ́ ne bwɔ́ aké, “Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me uto né unó uko bi úlú, né mfaánebuú ne fa mme.”
Mark 1:1 in Denya 1 Gɛ́ náne abya melɔ́mélɔ́ ayi Jisɔs Kras, Maá Ɛsɔwɔ ákɛ́né.
Mark 12:6 in Denya 6 Ɛlá le maá wuú ayi mende ama ayi abɔɔ́ gejeé ne ji dɔɔ́, kwyakwya achwɔ́ fére maá yimbɔ atɔ́, afɛrege nnó áchyɛge nyɛ ji ɛ́nógé.
John 1:3 in Denya 3 Unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ ukɛ́ ne ji. Ji ábɛ́ dampɔ, mmbɔ yɛ́ geno gema gepɔ.
John 1:14 in Denya 14 Mekomejɔɔ́ yimbɔ, abwɔlé mekwaá, ajwɔle fa mme ne ɛse, alɛre galɔ́gálɔ́ ayi apwɔ amu ne ajɔ́gé depɔ ɛtire delú wáwálé. Degɛ́ ɛnoge ɛwé ji awyaá, ɛwé ji asɛ́le mbaá Ntɛ wuú ndɛre danchi Maá.
John 1:17 in Denya 17 Mabɛ́ Ɛsɔwɔ akɛ́ ne Mosis yɛ́mbɔ galɔ́gálɔ́ ne wáwálé ákɛ ne Jisɔs Kras.
John 3:16 in Denya 16 Ɛsɔwɔ abɔ́ gejeé ne bɔɔ́ mme, nkáwú ne atɔmé danchi maá wuú nnó yɛ́ndémuú ayi áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji, anomé fɔ́ mme detu, abɔ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́.
John 3:25 in Denya 25 Ɛwyágé muú Jus fɔ alɔ́ manyɛ mbeé ne baá utɔɔ́ Jɔn, gétúgé gefɔɔ́ ɛyigé muú abɔɔ́ manshwɔné mmyɛ ne ábɛ́ pópó né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ.
John 13:3 in Denya 3 Jisɔs akaá nnó Ntɛ wuú Ɛsɔwɔ afyɛ ji yɛ́ndégenó né amu. Akaá ntó nnó ji abɔ atane mbaá Ɛsɔwɔ ne ji akerege meso mbaá Ɛsɔwɔ.
John 15:15 in Denya 15 Me mmagé kú se ɛnyú nnó baá défwɛ néndé maá défwɛ ákágé fɔ́ genó ɛyigé ntɛ wuú apyɛɛ́. Me nkuú ɛnyú ajeé ba néndé yɛ́ndégenó ɛyigé Ntɛ wa agare me, geji ne me nto ngare ɛnyú.
John 16:15 in Denya 15 Yɛ́ndé genó ɛyigé Ntɛ wa awyaá ɛlé ɛya, getú ɛyigémbɔ ne me nké genó ɛyi gelú me metɔɔ́ geji ne ji agarege nyɛ ɛnyú.
John 17:2 in Denya 2 Wɔ ɔchyɛɛ́ me uto bi upwɔ bɔɔ́ ako nnó me nchyɛɛ́ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ mbaá bɔɔ́ ako abi wɔ ɔchyɛɛ́ me.
Acts 2:17 in Denya 17 Ɛsɔwɔ aké, ‘Meso gébé nchyɛge nyɛ Mendoó wa mbaá bɔɔ́ ako. Ne baá nyú abi andeé ne ande áwuú nyɛ depɔ ne me, ágárege. Njɛ usa nyú agɛ́ne nyɛ depɔ ta ne ágárege, ne akoó ande nyú agɛne nyɛ ujya.
Acts 10:36 in Denya 36 Ɛnyú debɔ́ dewuú ntó mekɔmejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ atómé mbaá bɔɔ́ Isrɛli nnó Jisɔs Kras ne alu muú yi abɔ achwɔ́ pyɛ bɔɔ́ ábɛ́ nesɔ ne Ɛsɔwɔ. Kras yina ne alu Atá yi abɔɔ́ bɔɔ́ ako.
Romans 1:4 in Denya 4 Mendoó Ukpea alɛré ne utó nnó Ji alú Maá Ɛsɔwɔ gébégé apyɛɛ́ ji akwilé né negbo. Ji yimbɔ ɛlé Jisɔs Kras.
Romans 8:17 in Denya 17 Tɛ mbaá ɛsé delú baá Ɛsɔwɔ, ɛsé dényɛɛ́ nyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé ji anyɛ́meno nnó achyɛgé bɔɔ́ bií. Ne yɛ́ndégenó ɛyigé Ɛsɔwɔ ábélege mbaá Kras, ɛsé déchome nyɛ mbwa ne ji mambɔ ubi, néndé mbɔgé ɛsé ntó dégɛne ɛfwyale ndɛre ji, débɔɔ́ nyɛ ntó gefɔge ŋgɔ ayi ji abɔɔ́ nyɛ.
1 Corinthians 8:6 in Denya 6 ɛsé dékaá nnó Ɛsɔwɔ álú lé ama. Ji alú Ntɛ sé muú akwyɛ unó uko ne akwyɛ ɛsé nnó dénógé ji. Ne déwyaá lé Ata ama ayi alú Jisɔs Kras muú unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ ukɛné ne ji. Ne ji ne achyɛgé ɛsé geŋwá.
1 Corinthians 15:25 in Denya 25 Nana Kras agbarege wyɛ gefwa jií kpaá tɛ́ ji ammyɛ nyɛ apwɔ bɔɔ́ máwámé bií ako.
Galatians 4:4 in Denya 4 Ne gébé ɛyigémbɔ titi gekwɔnege, Ɛsɔwɔ atɔ maá wuú achwɔ́. Mendée abyɛ ji ndɛre ábyɛ́ne yɛ́ndémuú. Ji ntó abɔ alu né amu mabɛ bɔɔ́ Jus.
Ephesians 1:10 in Denya 10 ndɛre ji ashuú nnó gébé ɛyigémbɔ gekwɔnege ji ányweré unó uko choncho, ɛbi ji akwyɛ, ɛbi úlú né mfaánebuú ne ɛbi úlú fa mme nnó Kras abɛ mfwa bwɔ́.
Ephesians 1:20 in Denya 20 ne Ɛsɔwɔ asɛle apyɛ Kras akwilé né negbo ne apyɛ ji ajwɔlé né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ wuú né malu ujwɔle Ɛsɔwɔ né mfaánebuú.
Ephesians 3:9 in Denya 9 Utɔɔ́ ba ntó úlú nnó me mpyɛ bɔɔ́ ako akaá genó ɛyigé Ɛsɔwɔ muú akwyɛɛ́ unó uko ashuú mampyɛ né genó ɛyigé ábelé bibií tɛ ula ulɔɔ́ mme.
Philippians 2:9 in Denya 9 Gétú ɛyígémbɔ Ɛsɔwɔ abwɛɛ́ ji mfaá, abelé né melu ɛnógé ɛwé ɛpwɔ malu mako. Achyɛ ji mabɔ ami mawya ncha mapwɔ mabɔ mako.
Colossians 1:16 in Denya 16 néndé unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ né mfaánebuú ne fa mme ukɛ ne ji. Yɛ́ ɛbɛ lé ɛbi dégɛ́né ne ɛbi délá dégɛne, chóncho ne aló yɛ́ ɛbelé ákpakpa ne afwa ne yɛ́ndé gefɔgé uto bi úlú. Yɛ́ndé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ gekɛ ne ji ne úlú ɛlé nnó uchyɛge ji ŋgɔ.
Hebrews 1:5 in Denya 5 Ɛsé dékaá mbɔ néndé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ fɔ́ ne ɛkiɛ́nné fɔ nnó, “Wɔ ɔlú Maá wa, fina nla Ntɛ wyɛ.” Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ yɛ́ ntó ató ne ɛkiɛ́nné fɔ́ nnó, “Me mbɛɛ́ nyɛ Ntɛ wuú ne ji abɛɛ́ nyɛ Maá wa.”
Hebrews 1:8 in Denya 8 Yɛ́mbɔ ajɔɔ́ ató ne Maá wuú aké, “Ɛ ɛ́ Ɛsɔwɔ, gefwa jyɛ gebɛɛ́ tɛ kwyakwya ne kwyakwya, ɔgbarege nyɛ gefwa jyɛ né meti ɛwé ɛlú cho ne melɔ́mélɔ́.
Hebrews 2:3 in Denya 3 Ndɛre ɛlúmbɔ́, mbɔgé ɛsé abi déwuú gekpɛkpɛge mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi áwenege gemɛ́ge bɔɔ́, debyage ji, dépyɛɛ́ mbɔ nnó ne ɛsé débo ɛfwyale? Ata jimbɔɔ́ ne abɔɔ́ mbɛ ágáré bɔɔ́ mekomejɔɔ́ yina, ne bɔɔ́ abi áwuú ndɛre ji ágárege apyɛ ɛsé dékaá nnó alu wáwálé.
Hebrews 2:8 in Denya 8 Wɔ ɔfyɛ yɛ́ndégenó né amu jií. Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, Ɛsɔwɔ afyɛ yɛ́ndégenó né ammu jií.” Ɛbyɛnnó yɛ́ genó ɛyigé cha ɛyi gelaá gepɔ. Yɛ́mbɔ ɛsé delú daŋgɛ mbɔ nnó yɛ́ndégenó gelu né amu jií.
Hebrews 5:8 in Denya 8 Yɛ ɛlé Jisɔs alú Maá Ɛsɔwɔ agi wyɛ manwuúgé ne Ɛsɔwɔ né ɛfwyale ɛwé ji agɛ́né.
Hebrews 7:3 in Denya 3 Né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ, mbaá fɔ apɔ́ ayi ásámé mabɔ́ ntɛ wuú ne mabɔ mma wuú, yɛ́ lé ami ukwene antɛ bií. Bií bi ábyɛné ji ne ɛbi ji agbo, yɛ muú fɔ́ akaá wɔ́. Ji alú ɛké Maá Ɛsɔwɔ ne ji álá wyɛ mempyɛ upɛ Ɛsɔwɔ tɛ kwyakwya.
Hebrews 9:26 in Denya 26 Mbɔgé ɛbɛ nnó mbɔ ne ji abɔɔ́ apyɛɛ́, mbɔ ji agɛ́ ɛfwyale ndɔndɔ ne ndɔ tɛ ula ulɔɔ́ mme. Ndɛre ɛlúmbɔ, ji achwɔ́ ndɔ gamaá né gébé ɛyi mme achwɔɔ́ kwyaá ne achyɛɛ́ gemɛ jií nnó ánéré ne gabo.
Hebrews 11:3 in Denya 3 Ne ɛlé gétúgé ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ ne dékaá nnó mekomejɔɔ́ ayi Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ ne akwyɛɛ́ mme. Ɛwéna ɛtɛne nnó unó bi ɛsé dégɛne mbɔ fa mme, akwyɛɛ́ ubi ne unó bi muú álá gɛne.
1 Peter 1:20 in Denya 20 Ɛsɔwɔ abɔ mɛ́ mbɛ, ajya Jisɔs gemɛge nnó ji akwyɛɛ́ mme yina. Ne ji apyɛ Jisɔs achwɔ fa mme né kwyakwya gébé ɛyigé na, nnó ágɛ ji né galɔ́gálɔ́ nyú.
2 Peter 3:3 in Denya 3 Genóge mbɛ ɛyigé ɛnyú debɔɔ́ mankaá gelú nnó, né kwyakwya gébé bɔɔ́ abi ájwyage ɛnyú né genó ɛyigé défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛɛ́ áchwɔɔ́ nyɛ. Ájwyaáge nyɛ ɛnyú, ne ákwɔlege lé unó bi upyɛ matɔɔ́ ágɔɔ́ ɛbwɔ́.
Jude 1:18 in Denya 18 Ɛbwɔ́ ájɔɔ́ nya áké, “Né kwyakwya gébé, bɔɔ́ abi ájwane nyɛ ɛnyú gétúgé depɔré Ɛsɔwɔ ɛtiré ɛnyú dékwɔlegé áchwɔɔ́ nyɛ. Ne ápyɛ nyɛ lé ubobo unó bi ugɔɔ́ ɛbwɔ́ metɔɔ́, ɛbi Ɛsɔwɔ álá kɛlege.”