Acts 10:38 in Denya 38 Ɛnyú dekaá nkane Ɛsɔwɔ abɔ́ ajyá Jisɔs ayi Nasarɛt, apyɛ Mendoó Ukpea ɛchwɔ́ ji mmyɛ ne ama chyɛ ji uto. Akɛ mbaá meko apyɛ galɔ́gálɔ́, aféré bɔɔ́ bi alu né amu danchɔmeló apyɛ ɛbwɔ́ atóo. Ne Ɛsɔwɔ abɔ alu ne ji.
Other Translations King James Version (KJV) How God anointed Jesus of Nazareth with the Holy Ghost and with power: who went about doing good, and healing all that were oppressed of the devil; for God was with him.
American Standard Version (ASV) `even' Jesus of Nazareth, how God anointed him with the Holy Spirit and with power: who went about doing good, and healing all that were oppressed of the devil; for God was with him.
Bible in Basic English (BBE) About Jesus of Nazareth, how God gave the Holy Spirit to him, with power: and how he went about doing good and making well all who were troubled by evil spirits, for God was with him.
Darby English Bible (DBY) Jesus who [was] of Nazareth: how God anointed him with [the] Holy Spirit and with power; who went through [all quarters] doing good, and healing all that were under the power of the devil, because God was with him.
World English Bible (WEB) even Jesus of Nazareth, how God anointed him with the Holy Spirit and with power, who went about doing good and healing all who were oppressed by the devil, for God was with him.
Young's Literal Translation (YLT) Jesus who `is' from Nazareth -- how God did anoint him with the Holy Spirit and power; who went through, doing good, and healing all those oppressed by the devil, because God was with him;
Cross Reference Matthew 4:23 in Denya 23 Ne Jisɔs akɛné gebagé mewaá Galilií geko. Ndɛre akɛne, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ, né mmu macha mmyɛmenɛne bwɔ́. Agarege ɛbwɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ndɛre Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa ne bɔɔ́ bií. Ama apyɛ bɔɔ́ abi ameé mamée ufɔɔ́ ufɔɔ́ átóoge.
Matthew 9:35 in Denya 35 Jisɔs alyage ɛfɛɛ́ akɛne ajyɛɛ́ né malɔ ayi kɔkɔɔ́ ne ayi kpakpa, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né mmu macha mmyɛmenɛne bɔɔ́ Jus. Ama agarege ntó bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́ nkane Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jí. Apyɛɛ́ ntó bɔɔ́ abi ámeé mamée ufɔɔ́ufɔɔ́ átóoge.
Matthew 12:15 in Denya 15 Ne Jisɔs akaágé nnó ájɔɔ́ geju manwá ji, alyaá mbaá yimbɔ afɛ́ mbaá yicha. Gejamégé bɔɔ́ ákwɔlé ji, apyɛ abi ámeé ako átoó.
Matthew 12:28 in Denya 28 Ne mbɔgé ɛ́lé né Mendoó Ɛsɔwɔ ne mbuú bɔɔ́ áló nchyɛ mmyɛ, kaáge nnó gefwage Ɛsɔwɔ gélɔ mɛ́ fá ne ɛnyú.
Matthew 15:21 in Denya 21 Bɔ Jisɔs ályaá ɛfɛɛ́, áfɛ́ né gebagé mewaá Tiya ne Sidɔn.
Mark 1:38 in Denya 38 Jisɔs aké ne ɛbwɔ́, “Ɛsé debɔ manjyɛ ntó mata malɔ ayifɔ nnó ngaré ntó ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ nende gɛ́ genó ɛyi gepyɛ́ me nchwɔ́ mbɔ.”
Mark 3:7 in Denya 7 Jisɔs ne baá utɔɔ́ bií ályaá áfɛ́ ne mbále gentoge mewaá Galilií, né gejamégé bɔɔ́ ákwɔlége ji abi átáné gebage mewaá Galilií, Judiya,
Mark 5:13 in Denya 13 Jisɔs akamé. Aló nchyɛ bimbɔ átané ájyɛ kpɛ́ nfɔné mekwɛnde ɛníné mbɔ né mmyɛ. Ákpɛgé mbɔ, nébó néshulé Mékwɛ, nékwé mmu gentoóge mewaá néke. Nfɔné mekwɛnde ɛniné mbɔ nelú genógé bɔ dɛlé ápea.
Mark 6:6 in Denya 6 Ji ala meno mekpo fuú ndɛre agɛne nnó bɔɔ́ bina áfyɛɛ́ fɔ́ metɔɔ́ ne ji wɔ́. Ne Jisɔs atánégé melɔ wuú, afɛ́ né mata malɔ ayifɔ, alɛrege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ.
Mark 6:54 in Denya 54 Tɛ́nétɛ́né yi ɛbwɔ́ átané mmu ɛ́kpée, bɔɔ́ ákaá nnó gɛ́ Jisɔs na.
Mark 7:29 in Denya 29 Jisɔs aké ne ji, “Ɛlé wáwálé, chó, ɔgɛne nyɛ ndɛre meló nchyɛ yimbɔ atané mɛ́ maá wyɛ mmyɛ.”
Luke 3:22 in Denya 22 Anénégé mbɔ, *Mendoó Ukpea ɛ́shulé ɛchwɔ́ ji mmyɛ ɛ́lú wyɛ́ ɛké gepwine. Ne meko atané mfaánebuú aké, “Ɔ́lu maá metɔɔ́ wa, metɔɔ́ ɛgɔɔ́ me ne wɔ dɔɔ́.”
Luke 4:18 in Denya 18 “Mendoó Ata Ɛsɔwɔ ɛlú ne me, gétúgé abɔ́ ajyá me nnó ngaré abya Ɛsɔwɔ melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ gekpo. Ama tɔ́ me nnó ngare mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ mbaá bɔɔ́ bí ákpɛné denɔré bee nnó ɛbwɔ́ átánege nyɛ ne mangaré mbaá bɔɔ́ amɛ nónómé nnó ɛbwɔ́ ámáge lɔ́ nyɛ́ mangɛ́, átɔ́ me ntó nnó mféré ntó abi álú né ɛfwyale,
Luke 4:33 in Denya 33 Mende fɔ abɔ́ alu ɛ́fɛɛ́ né Ɛcha Mmyɛmenɛne ayi meló achyɛ́ge ɛfwyale. Ɛ́wyá wɔ́, alɔ mánkalé ne ɛshyɛ aké,
Luke 7:10 in Denya 10 Ajeé muú kpaá yimbɔ abi ji atɔ́mé, aké akérege meso mmú gepú ágɛ́ nnó maá defwɛ́ mende yimbɔ atoó.
Luke 7:21 in Denya 21 Wyɛ́ né gébé ɛyigémbɔ, Jisɔs abɔ́ apóge bɔɔ́ mamée mámpyɛ́ mamée bwɔ́ ábyɛ́. Aferege ntó áló nchyɛ abi áchyɛge bɔɔ́ ɛfwyale ne apyɛ bɔɔ́ amɛ nónómé ágɛ́ne.
Luke 9:42 in Denya 42 Ndɛre ákɛ́ne achwɔ́ɔ ne maá yimbɔ meló nchyɛ yimbɔ, apyɛ ji akwé mme achwu gbokgbok. Jisɔs anyá meló nchyɛ yimbɔ atané maá yimbɔ mmyɛ atoó. Jisɔs ashuú ji mbaá ntɛ wuú.
Luke 9:56 in Denya 56 Ne alyágé ɛ́fɛɛ́ afɛ́ melɔ ɛwéchá ne baá utɔɔ́ bií.
John 3:2 in Denya 2 Mende yimbɔ achwɔ́ bané Jisɔs ne utuú, ajɔɔ́ ne ji aké, “Ménlɛré ɛsé dékaá nnó Ɛsɔwɔ ne atɔmé wɔ, néndé muú fɔ akágé pyɛ unó bi wɔ ɔpyɛ́ɛ, mbɔgé Ɛsɔwɔ álá pɔ́ ne ji.”
John 3:34 in Denya 34 Ne muú yi Ɛsɔwɔ atɔmé, ajɔɔ́gé ɛlé depɔré Ɛsɔwɔ néndé Ɛsɔwɔ achyɛge ji uto Mendoó wuú byágébyágé.
John 6:27 in Denya 27 Détulégé fɔ́ mmyɛ dékɛ́légé menyɛɛ́ ayi áchɔ́ge, mmyɛ́ge mmyɛ dékɛ́légé ɛlé menyɛɛ́ ayi achyɛgé geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ji yimbɔ ne me Maá Ntɛ Mekwaá nchyɛgé nyɛ ɛnyú. Ntɛ wa Ɛsɔwɔ apyɛ ukpɛkpɛ uno fɔ ne alɛ́rege nnó ji achyɛɛ́ me utó bií, nnó nchyɛge bɔɔ́ geŋwá ɛyigembɔ.”
John 10:32 in Denya 32 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne ɛbwɔ́ aké, “Me mpyɛ gejamégé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ ɛbi Ntɛ wa achyɛɛ́ me utó nnó mpyɛ, ɛnyú degɛ. Né ɛbi ndé ne ɛnyú dékɛlege manto me ne mataá?”
John 10:36 in Denya 36 Ɛpyɛmbɔ nnó ne me muú Ɛsɔwɔ ajyaá atɔme fa mme, njɔ́gé nnó nlú Maá Ɛsɔwɔ, ɛnyú déké me mbyaá Ɛsɔwɔ?
John 16:32 in Denya 32 Gébé gechwɔɔ́ nyɛ, ne géfií mɛ ɛyigé ɛnyú ako délaá nyɛ tyátyá, yɛ́ndémuú nyú abɔɔ́ nyɛ meti gepú jií, délyaá membií. Yɛ́mbɔ me mpɔ fɔ́ me mbií, Ntɛ wa alú ne me.
Acts 2:22 in Denya 22 Pita amajɔɔ́ aké, “Bɔɔ́ Isrɛli wuúge, Jisɔs ayi Nasarɛt alu muú yi Ɛsɔwɔ alɛre ɛnyú cháŋéné nnó, ji ne atɔme ji getuge ɛnyú degɛ ndɛrɛ abɔ́ apyɛ́ɛ ukpɛkpɛ uno bi ulɛre nnó Ɛsɔwɔ ne achyɛge ji uto. Ɛnyú dekaá nénde uno bina ubɔ́ upyɛ metɔɔ́ metɔɔ́ ɛnyú.
Acts 4:26 in Denya 26 Afwa abi mme ákpómege mmyɛ mámyɛ bee, ne ákpakpa melɔ átɛnege ukɔ́lɔ́ mamyɛ ne Ɛsɔwɔ ne muú yi ji ajyá nnó abɛ Muú yi Ɛsɔwɔ akweré ji ɛlá gefwa.’
Hebrews 1:9 in Denya 9 Wɔ ɔgboó ne genó ɛyi gelú cho ne ɔpaá gepɔgé bɔɔ́ abi álá ábelegé mabɛ Ɛsɔwɔ. Gɛ ula bi me Ɛsɔwɔ, muú nlú Ɛsɔwɔ wyɛ njyaá wɔ nnó ɔbɛ ne ŋgɔ yi apyɛ metɔɔ́ ɛgɔɔ́ wɔ ɛpwɔɔ́ atɛ ájeé byɛɛ́.”
Hebrews 2:14 in Denya 14 Tɛ mbaá baá bií bimbɔ, ɛbwɔ́ ako alu akwaá, getú ɛyigémbɔ, Jisɔs jimbɔɔ́ abwɔlé mekwaá álá ɛké ɛbwɔ́ nnó ji agbo akɛ ne negbo nni áchɔ́ utó muú ayi apyɛɛ́ nnó bɔɔ́ ágbó. Ne muú yimbɔ ɛlé danchɔmeló.
1 Peter 5:8 in Denya 8 Gbarege mmyɛ nyú cháŋéné, dekpome mmyɛ. Danchɔmeló muú mawame ɛnyú, akɛne mbɔ agyage meno fuú ɛké genyanya ɛyi geweége, akɛlege muú ayi ji anyɛɛ́.
1 John 3:8 in Denya 8 Yɛ́mbɔ yɛ́ndémuú ayi apyɛ wyɛ gabo pyɛɛ́, alu muú danchɔmeló néndé danchɔmeló ne alɔɔ́ ula mampyɛ gabo. Gétú ɛyigémbɔ ne Maá Ɛsɔwɔ achwɔɔ́ fa mme nnó áchɔ utɔɔ́ danchɔmeló.