2 Timothy 3:16 in Denya 16 Unó uko bi úlú mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ utane lé né ufɛré Ɛsɔwɔ jimbɔ. Unó bina upoge manlɛrege ɛse unó bi úlú wáwálé, unyane bɔɔ́ bi ápyɛ gabo, unyage ɛse mati yi dela kwɔ́le chancha wɔ́, ne alɛrege ɛse nkane débɔɔ́ mambelé geŋwáge sé cho ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege,
Other Translations King James Version (KJV) All scripture is given by inspiration of God, and is profitable for doctrine, for reproof, for correction, for instruction in righteousness:
American Standard Version (ASV) Every scripture inspired of God `is' also profitable for teaching, for reproof, for correction, for instruction which is in righteousness.
Bible in Basic English (BBE) Every holy Writing which comes from God is of profit for teaching, for training, for guiding, for education in righteousness:
Darby English Bible (DBY) Every scripture [is] divinely inspired, and profitable for teaching, for conviction, for correction, for instruction in righteousness;
World English Bible (WEB) Every writing inspired by God{literally, God-breathed} is profitable for teaching, for reproof, for correction, and for instruction which is in righteousness,
Young's Literal Translation (YLT) every Writing `is' God-breathed, and profitable for teaching, for conviction, for setting aright, for instruction that `is' in righteousness,
Cross Reference Matthew 13:52 in Denya 52 Ajɔɔ́ yɛ ne ɛbwɔ́ aké, “Yɛ́ndé menlɛré mabɛ Ɛsɔwɔ ayi ágií ndɛre Ɛsɔwɔ ágbárege gefwa jií fa mme, alu ɛké mbɔɔ́ gepú ayi akaáge unó Ɛsɔwɔ bi ukɛ ne ɛbi gekwéne ɛbi úlú né mmu maá gepú ayi ji ábélege unó bií wyɛ.”
Matthew 21:42 in Denya 42 Ájɔ́gé mbɔ, Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Nnó ɛnyú délú daŋkú genó ɛyige ásamé né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ? Ása wyɛ nnó, ‘Ntaá ɛniné antɛné upú ashyaá nnó nélɔ́mé, néni ne nélaá menɔ ntaá ayi ágbaré ɛkwɔ gepú. Ata ne apyɛ nnó ɛwú ɛbɛ mbɔ, ne ɛlu gekpɛkpɛ genó né amɛ se!’
Matthew 22:31 in Denya 31 Ne gétúgé mechɔ bɔɔ́ abi ágboó meso gébé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ ɛbwɔ́ ákwilé né negbo, nnó délú dankú genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ atome ne ukwene antɛ abi agboó mɛ? Ajɔɔ́ aké,
Matthew 22:43 in Denya 43 Ájɔɔ́ge mbɔ Jisɔs agií ɛbwɔ́ aké, “Mbɔgé ji alu mpyáne Dɛvid, ɛpyɛ nnó ne Mendoó Ukpea ɛpyɛɛ́ nyá mfwa Dɛvid akuú ji nnó Ata? Néndé aké,
Matthew 26:54 in Denya 54 Yɛ́mbɔ, me mpyɛgé mbɔ, ɛpyɛ mbɔ́ nnó ne unó bi ŋwɛ Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ upyɛ wáwálé?”
Matthew 26:56 in Denya 56 Yɛ́mbɔ, depɔ ɛtiré depyɛ mbɔ na, nnó unó bi bɔɔ́ ɛkpávɛ́ Ɛsɔwɔ ásamé ubɛ́ wáwálé.” Ɛfɛɛ́ ne baá utɔɔ́ bií ako áboó ályaá ji.
Mark 12:24 in Denya 24 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Ɛnyú dékaá nnó delu gyɛɛ́ wɔ́? Delu gyɛɛ́ nénde dékágé fɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne utó bií.
Mark 12:36 in Denya 36 Mendoó Ukpea ne ɛpyɛ mfwa Dɛvid jimbɔ abɔ ajɔɔ́ nnó, ‘Ata Ɛsɔwɔ aké ne Ata wa, jwɔlé fa né ɛgbɛ́ ɛbwɔnyɛ wa né geluɔ́ge ɛ́nógé kpaá tɛ mpyɛɛ́ bɔɔ́ mawámé byɛɛ́ álaá ɛké mboó genɔɔ́ ayi ɔnɛ́rege uká byɛɛ́ mfaá.’
John 3:20 in Denya 20 Ne yɛ́ndémuú ayi apyɛ́ɛ gabo akií fɔ geŋgbɔ́, ne akɛ́légé fɔ́ manchwɔ́ né geŋgbɔ́ nnó ɛkágé gabo wuú agɛ́né.
John 10:35 in Denya 35 Ɛse dékaá nnó mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ akwɔrégé fɔ́. Ne mbɔgé Ɛsɔwɔ akú bɔɔ́ abi ji achyɛɛ́ ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ nnó álú bɔ ɛsɔwɔ.
Acts 1:16 in Denya 16 “Áŋmɛ ba, geno ɛyige ŋwɛ Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ nya gebɔ nyɛ mambɛ wáwálé, Mendoó Ukpea ɛbɔ́ ɛpyɛ́ɛ Mfwa Dɛvid nnó abɔ mbɛ agare geno gefɔ getuge Judas ayi abɔ́ ajamé bɔɔ́ meti nnó apyɛ́ Jisɔs.
Acts 18:25 in Denya 25 Ábɔ́ ági ji depɔré Jisɔs ne agbaré deti metɔɔ́ ɛma, agarege depɔ ɛtiré mbɔ chánchá. Yɛ́mbɔ abɔ akaá le unó bi Jɔn abɔ agaré ndɛre awyage bɔɔ́ manaá Ɛsɔwɔ.
Acts 20:20 in Denya 20 Ɛnyú dekaá nkane mbɔ ngarege ɛnyu mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne nkɛne upú, upú nlɛrege ɛnyú ne mbi fɔ geno ɛyige gekage póo ɛnyú wɔ́.
Acts 20:27 in Denya 27 Mbɔ ngaré mɛ ɛnyú yɛndé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ akɛlege mampyɛ ne mbi fɔ́ yɛ genó gema wɔ́.
Acts 28:25 in Denya 25 ne álɔ manyɛ mbeé ɛbwɔ́ ɛbwɔ́. Gébégé ɛbwɔ́ áchwɔ jyɛ́, Pɔl ama jɔɔ́ meko yimbɔ aké, “Mendoó Ukpea ɛ́pyɛ gechánchá genó mangaré wáwálé mbaá ukwéne antɛ nyú ndɛre Asaya muú ɛkpávé Ɛsɔ́wɔ nnó asá nnó,
Romans 2:20 in Denya 20 Wɔ ɔfɛre nnó ɔkágé chyɛɛ́ majyɛ mbaá ukeŋkene bɔɔ́ ne ɔlɛrege bɔɔ́ abi álá ákage depɔré Ɛsɔwɔ. Ne ɔfɛre nnó ɛbɛ ɛwé wɔ ɔkaá ɛwyaá defɔɔ́ deko chóncho ne wáwálé meko.
Romans 3:2 in Denya 2 Galɔ́ gálɔ́ alu dɔɔ́ mambɛ muú Jus. Genó ɛyigé mbɛ gelu nnó Ɛsɔwɔ afyɛ́ mekomejɔɔ́ wuú né amu bɔɔ́ Jus.
Romans 4:23 in Denya 23 Mekomejɔɔ́ yina ayi ásame né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Ɛsɔwɔ asɛ nnó Abraham alu cho né mbɛ ushu wuú”, ása fɔ́ lé mampoó Abraham jimbií wɔ́,
Romans 15:4 in Denya 4 Yɛ́ndé genó ɛyigé ásamé nya né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ, ásá geji nnó gechyɛɛ́ ɛsé majyɛɛ́, nnó ndɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ nnó ɛsé dékógé metɔɔ́, ne nnó ɛsé détɛnege ne ɛshyɛ né depɔré Ɛsɔwɔ. Ɛsé dénɛrege metɔɔ́ nnó Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ unó bi ji anyɛ́meno.
1 Corinthians 12:7 in Denya 7 Mendoó Ukpea ɛchyɛge uto mbaá yɛ́ndémuú sé nnó désɛ ubi dépyɛge utɔɔ́ ɛbi upogé bɔɔ́ ako.
Galatians 3:8 in Denya 8 Muú akage kuú né mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ agɛ nnó abɔ agaré mɛ nya nnó meso gébé Ɛsɔwɔ apyɛ nyɛ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus atɛne cho né mbɛ ushu wuú ndɛre áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne ji. Dékaá mechɔ ɛwéna tɛ gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ abɔ mɛ mbɛ agare abya melɔ́mélɔ́ Abraham nnó, “Gétú jyɛ matoó bɔɔ́ mme meko agɛne nyɛ galɔ́gálɔ́ wa.”
Ephesians 4:11 in Denya 11 Ji achyɛɛ́ bɔɔ́ abifɔ ɛchyɛ nnó ábɛ́ áŋgbá Kras. Achyɛ abifɔ ɛchyɛ nnó ábɛ́ abɔɔ́ ɛkpave Ɛsɔwɔ, achyɛ abifɔ nnó ágárégé abya melɔ́mélɔ́, abifɔ, achyɛ ɛbwɔ́ nnó ábɛ́ ambame ne anlɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ.
Ephesians 5:11 in Denya 11 Déchoge fɔ́ amu depyɛge ubobo unó bi bɔɔ́ abi álú né mmu gemua ápyɛɛ́, dyáge lé ɛbwɔ́ malá.
2 Timothy 2:25 in Denya 25 Ajɔ́gé mejɔɔ́ ne nesɔ ne achyɛ majyɛ mbaá bɔɔ́ abi alá káme ne ji wɔ́ nnó ákaá mbaá ayi ɛbwɔ́ alu gyɛɛ́. Nkane ɔpyɛmbɔ, Ɛsɔwɔ akáge néne ɛbwɔ́ meti akwɔre metɔɔ́ bwɔ́ ákaá wáwálé ayi atome ne ji.
2 Timothy 4:2 in Denya 2 ɔgarege bɔɔ́ mekomejɔɔ́ yina yɛndégébé ɔpwage. Yɛ né gébé gelɔ́gélɔ́ yɛ gébé gebogebo. Pyɛgé bɔɔ́ ákaá mati ayi ápyɛ gyɛɛ́, nyane ɛbwɔ́ nnó ályaá gabo. Fyɛge ɛbwɔ́ ɛshyɛ, koógé metɔɔ́ ne ɔlɛrege ɛbwɔ́ unó bina.
Hebrews 3:7 in Denya 7 Gɛ ula bi Mendoó Ukpea ɛjɔ́gé ɛké, “Fina mbɔgé ɛnyú déwúgé meko Ɛsɔwɔ
Hebrews 4:12 in Denya 12 Mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ alú mebɛ ne awyaá uto. Achyaá apwɔ yɛ́ndé aparanja magbɛ apea ne akpɛne kpaá akwɔne mbaá geŋwáge mekwaá géchónege ne mendóo wuú. Akwɔnege mbaá yi ufɛre ne défɔɔ́ dechonege. Alɛrege unó bi úlú cho ne ɛbi úlú gyɛɛ́, ɛbi mekwaá afɛrege né metɔɔ́ wuú ne ɛbi ji akɛlege mampyɛgé.
Hebrews 11:1 in Denya 1 Metɔɔ́ mamfyɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛlé ndé? Metɔɔ́ mamfyɛ́ ne Ɛsɔwɔ ɛlé mankaá nnó débɔɔ́ nyɛ unó bi dénɛré metɔɔ́ wyɛɛ́ ne nnó unó bi ɛsé dela delu daŋgɛ úlú wyɛɛ́ wáwálé.
2 Peter 1:19 in Denya 19 Getú ɛyigémbɔ, ɛsé dékame ne metɔɔ́ ɛse meko nnó mekomejɔɔ́ ayi bɔɔ́ Ɛkpáve Ɛsɔwɔ ágare alu wáwálé. Ne ɛnyú ntó fyɛgé mekpo cháŋéné né genó ɛyigé ɛbwɔ́ ásame. Unó bi ɛbwɔ́ ajɔɔ́ úlú ɛké mewɛ ɛwé ɛgɛnege né mbaá ayi alu gemuagemua kpaá tɛ bií bi mbɔ ujyage, ne membe gejɛjɛge bií muú alú Kras, apyɛ nyɛ mewɛ wuú ɛgɛne né mmu matɔɔ́ nyú.