2 Timothy 1:9 in Denya 9 Ɛsɔwɔ aferé sé né ɛfwyale gabo ne akuú ɛsé nnó débɛ bɔɔ́ bií. Ɛpɔ́fɔ́ gétúgé utɔɔ́ ulɔ́ulɔ́ ɛbi ɛse dépyɛ, ɛle gétúgé ji abɔ afɛre mɛ tɛ nya mampyɛ ndɛre ji akɛlege né ulɔɔ́ melu bií ɛbi ukɛne ne Kras Jisɔs.
Other Translations King James Version (KJV) Who hath saved us, and called us with an holy calling, not according to our works, but according to his own purpose and grace, which was given us in Christ Jesus before the world began,
American Standard Version (ASV) who saved us, and called us with a holy calling, not according to our works, but according to his own purpose and grace, which was given us in Christ Jesus before times eternal,
Bible in Basic English (BBE) Who gave us salvation, marking us out for his purpose, not on account of our works, but in the measure of his purpose and his grace, which was given to us in Christ Jesus before times eternal,
Darby English Bible (DBY) who has saved us, and has called us with a holy calling, not according to our works, but according to [his] own purpose and grace, which [was] given to us in Christ Jesus before [the] ages of time,
World English Bible (WEB) who saved us and called us with a holy calling, not according to our works, but according to his own purpose and grace, which was given to us in Christ Jesus before times eternal,
Young's Literal Translation (YLT) who did save us, and did call with an holy calling, not according to our works, but according to His own purpose and grace, that was given to us in Christ Jesus, before the times of the ages,
Cross Reference Matthew 1:21 in Denya 21 Ne ji abyɛne nyɛ́ maá mende, ayi áférege nyɛ bɔɔ́ bií né ɛfwyale ɛwé gabo achwɔɔ́ ne ɛwú. Getu ɛyigémbɔ, ɔbɔ mamfyɛ ji mabɔ nnó Jisɔs.”
Matthew 11:25 in Denya 25 Wyɛɛ́ né gébé ɛyigémbɔ, Jisɔs anɛmmyɛ aké, “Ntɛ wa, Ata ayi abɔɔ́ mfaá ne mme, mfɛɛ́ wɔ dɔɔ́, nkane ɔpyɛɛ́ nnó depɔ ɛtire detome ne me debɛ bibií mbaá bɔɔ́ deŋgá ne abi ákaá ŋwɛ dɔɔ́. Ɔ́nené deti gbɔ́gɔ́nɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá kaáge yɛ genó nnó ákaá.
Luke 10:21 in Denya 21 Né gebé ɛyigé Jisɔs ájɔɔ́ge depɔ ti, Mendoó Ukpea ɛ́pyɛ ji agbeé ne nechɔ́chɔ ne ajɔɔ́ aké, “Ntɛ wa, Ata ayi abɔɔ́ mfaá ne mme, mfɛɛ́ wɔ dɔɔ́, nkane ɔpyɛɛ́ nnó depɔ ɛtire detome ne me debɛ bibií mbaá bɔɔ́ deŋgá ne abi ákaá ŋwɛ dɔɔ́. Ɔ́nené deti gbɔ́gɔ́nɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá kaáge yɛ genó nnó ákaá. Ɛlu wáwálé Ntɛ wa, mbɔ ne wɔ mbɔɔ́ ɔ́kɛlé nnó ɛ́bɛ́.”
John 6:37 in Denya 37 Yɛ́ndémuú ayi Ntɛ wa achyɛ́ge me, achwɔ́ɔ nyɛ ɛta wa, ne yɛ́ndémuú ayi achwɔ́ɔ ɛta wa, me mbuú fɔ́ ji.
John 10:28 in Denya 28 Me nchyɛge áji geŋwá ɛyi gélágé byɛɛ́. Áji ánome fɔ́ mme detu ne yɛ́ muú ayi ákágé fɔɔ́ áji né amu ya ápɔ́.
John 17:9 in Denya 9 “Nnɛnemmyɛ gétúgé ɛbwɔ́. Nnɛne fɔ́ mmyɛ gétúgé bɔɔ́ mme, nnɛne lé gétúgé bɔɔ́ abi wɔ ɔchyɛɛ́ me, néndé álú bɔɔ́ byɛɛ́.
John 17:24 in Denya 24 “Ntɛ wa, nkɛlege ntó nnó bɔɔ́ abi wɔ ɔchyɛɛ́ me, ábɛ ne me né mbaá yi me mbɛɛ́ nyɛ, nnó ágɛ́ ntó ɛnógé wa. Wɔ ɔchyɛɛ́ me ɛnógé ɛwéna gétúgé gejeé ɛyigé wɔ ɔbɔɔ́ ne me gemɛge nnó mme alɔ.
Acts 2:47 in Denya 47 ne ákwáne makwa, áfɛ́ɛge Ɛsɔwɔ yɛndégébe. Bɔɔ́ ako ágɛ́ne nkane gepɔ gelɔ́gélɔ́ bwɔ́ gelu ne gejeége ɛbwɔ́ matɔɔ́. Ne yɛ́ndé bií Ɛsɔwɔ aférege bɔɔ́ né ɛfwyale gabo, ne agbɛge ɛbwɔ́ né ɛchomele bɔɔ́ Jisɔs.
Acts 15:18 in Denya 18 Gɛ na ne Ɛsɔwɔ ajɔɔ́, ji ayi apyɛ nnó bɔɔ́ akaá unó bina tɛ gachí.”
Romans 3:20 in Denya 20 Yɛ́ muú ayi abɛɛ́ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ gétúgé apyɛ genó ɛyigé ɛbɛ́ ɛjɔɔ́ apɔ, néndé ɛlé gétúgé dékaá ɛbɛ ne dékaá nnó dépyɛɛ́ gabo.
Romans 8:28 in Denya 28 Ne ɛsé dékaá nnó yɛ́ndégenó ɛyi gepyɛɛ́, gepyɛ utɔɔ́ ulua manchwɔ́ ne galɔ́gálɔ́ mbaá bɔɔ́ abi ábɔɔ́ gejeé ne Ɛsɔwɔ, ɛbwɔ́ abi ji akuú nnó ápyɛgé genó ɛyigé ji akɛlege.
Romans 9:11 in Denya 11 Gemɛge nnó ábyɛ́ baá bina apea yɛ́ gemɛge nnó ɛbwɔ́ ápyɛ genó gelɔ́gélɔ́ yɛ́ ɛyi gebogebo, Ɛsɔwɔ akaá mɛ ula bi ji ajyaá bɔɔ́ bií, ɛ́pɔ́ fɔ́ gétúgé utɔɔ́ ulɔ́úlɔ́ ɛbi bɔɔ́ ápyɛɛ́, ɛlu ɛlé ndɛre ji akuú bɔɔ́ bií.
Romans 9:24 in Denya 24 yɛ́ ɛlé ɛsé abi ji akuú. Ɛpɔ́fɔ́ wyɛ lé ɛta bɔɔ́ Jus ɛbwɔ́ ɛbwɔ́, áku ntó bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus.
Romans 11:5 in Denya 5 Wyɛmbɔ ntó ne ɛlu fina. Ukɛɛ́ bɔɔ́ fɔ́ alu abi Ɛsɔwɔ ajyaá né ulɔɔ́ melu bií.
Romans 16:25 in Denya 25 Déchyɛ Ɛsɔwɔ ŋgɔ. Ji akaágé pyɛ ɛnyú détɛné ne ɛshyɛ né metɔɔ́ ɛwé ɛnyú défyɛɛ́ ne Jisɔs Kras ndɛre me ngaré ɛnyú depɔré Kras né abya melɔ́mélɔ́. Ne abya melɔ́mélɔ́ yina alu lé genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ábelé nya bibií tɛ gachií.
1 Corinthians 1:18 in Denya 18 Bɔɔ́ abi ánomé mme detu, ásɛ nnó abya melɔ́mélɔ́ yina, ayi ɛsé dégárege ndɛre Jisɔs agboó né gekwa alu geŋkekenégé genó. Yɛ́mbɔ né ɛsé abi Ɛsɔwɔ áwénege gemɛ́ge sé, dékaá nnó alú lé uto Ɛsɔwɔ.
1 Corinthians 3:21 in Denya 21 Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛ́kágé muú nyú ádógé ɛbwɔ ɛwɔ́mé gétúgé genó ɛyigé ákwaá ápyɛɛ́, ajɔ́gé nnó me nkwɔlege ayina, me nkwɔlegé fɔ́ ayina, kágé nnó yɛ́ndégenó gelú mɛ́ ɛyigé nyú.
Ephesians 1:3 in Denya 3 Défɛɛ́ Ɛsɔwɔ. Ji alu Ɛsɔwɔ ne Ntɛ Ata sé Jisɔs Kras muú gétúgé déchome mmyɛ ne Kras, ji ajéle ɛsé ne yɛ́ndé gefɔgé méjé wuú ɛwé ɛlú né malu ujwɔlé Ɛsɔwɔ ayi mfaánebuú.
Ephesians 1:9 in Denya 9 apyɛ ɛsé dékaá genó ɛyigé gebɔ gelú bíbí, ɛyigé ji akɛlege mampyɛ. Apyɛ ntó ɛsé dékaá genó ɛyigé gebɔ gelú ji metɔɔ́ mampyɛ ndɛre ji ashuú mɛ tɛ gachií ábelé nnó Kras apyɛ,
Ephesians 1:11 in Denya 11 Yɛ́ndé genó gekɛne wyɛ ndɛre Ɛsɔwɔ abɔ ashuú mɛ nnó ɛbɛ. Ji ajya ɛsé nnó débɛ bɔɔ́ bií ndɛre déchome mmyɛ ne Kras gétúgé genó ɛyigé gebɔ gelu ji metɔɔ́ mampyɛ ndɛre ji aké ɛbɛ tɛ gachií.
Ephesians 2:5 in Denya 5 Yɛ gébégé ɛsé débɔ dégboó gétúgé gabo se, Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé dékere né geŋwá chóncho ne Kras. Ne ɛlé gétúgé ulɔɔ́ melu Ɛsɔwɔ ne ji áwené gemɛ́ge nyú.
Ephesians 2:8 in Denya 8 Gétúgé ulɔɔ́ melu Ɛsɔwɔ, ji afere ɛnyú né ɛfwyale gabo gébégé défyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras, ɛ́pɔ́ fɔ́ né uto bi nyú ne ji afere ɛnyú né ɛfwyale gabo. Ɛlé ɛchyɛ ɛwé Ɛsɔwɔ achyɛgé.
Ephesians 3:11 in Denya 11 Ji akɛ ne Ata se Kras Jisɔs apyɛ mechɔ ɛwéna ɛpyɛ wyɛ ndɛre ji Ɛsɔwɔ abɔ ajɔɔ́ mɛ nnó ɛbɛ.
1 Thessalonians 4:7 in Denya 7 Ɛsɔwɔ akuú fɔ́ ɛsé nnó depyɛgé ukweŋkwe unó wɔ́, akuú lé ɛsé nnó débɛɛ́ bɔɔ́ ukpea.
2 Thessalonians 2:13 in Denya 13 Áŋmɛ́ sé, ɛsé debɔ mantamege Ɛsɔwɔ yɛ́ndégébé gétúgé ɛnyú bɔɔ́ Ata ábɔɔ́ gejeé ne ɛnyú, néndé Ɛsɔwɔ ajya mɛ́ ɛnyú tɛ ula ulɔɔ́ nnó apyɛ ɛnyú detane né ɛfwyale gabo. Ɛnyú detane né ɛfwyale ɛwéna ndɛre Mendoó Ukpea ɛpyɛɛ́ nnó ɛnyú debɛ bɔɔ́ ukpea Ɛsɔwɔ ne ndɛre dékamé ne wáwálé ayi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ agarege.
1 Timothy 1:1 in Denya 1 Me Pɔl ne nsame ŋwɛ yina. Me nlú ŋgbá Kras Jisɔs. Ɛsɔwɔ Menchyɛ́ geŋwá sé ne Kras Jisɔs muú ɛsé dénɛré metɔɔ́ ne ji nnó achyɛge ɛsé yɛ́ndégenó ne ájɔɔ́ nnó me mbɛ ŋgbá.
Titus 1:2 in Denya 2 Ɛwéna ɛpógé nnó ɛbwɔ́ ánɛré metɔɔ́ mambɔ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ ɛyi Ɛsɔwɔ muú ayi álá abyɔgé gebyɔ ányɛɛ́ mɛ meno tɛ ukwene nnó achyɛgé.
Titus 3:4 in Denya 4 Yɛ́mbɔ gébégé Ɛsɔwɔ Muú áwene gemɛ́ge sé álɛré ɛsé galɔ́gálɔ́ ne gejeé ɛyigé ji abɔɔ́ ne ɛsé,
Hebrews 3:1 in Denya 1 Aŋmɛ ba, abi ukpea, muú ayi alu né mfaánebuú akú ntó ɛnyú. Ndɛre ɛlúmbɔ, pɛge gefɔgé muú ayi Jisɔs alú, ji alú ŋgba ne ɛtukpɛ né depɔré Ɛsɔwɔ ɛtiré ɛsé défyɛɛ́ metɔɔ́ wyɛ ne déjɔ́gé.
1 Peter 1:15 in Denya 15 Ɛsɔwɔ muú akuú ɛnyú nnó debɛ bɔɔ́ bií, alú muú ukpea, wyɛmbɔ ntó ne ɛnyú debɔɔ́ mambɛ bɔɔ́ ukpea né gepɔ́ge nyú geko.
1 Peter 1:20 in Denya 20 Ɛsɔwɔ abɔ mɛ́ mbɛ, ajya Jisɔs gemɛge nnó ji akwyɛɛ́ mme yina. Ne ji apyɛ Jisɔs achwɔ fa mme né kwyakwya gébé ɛyigé na, nnó ágɛ ji né galɔ́gálɔ́ nyú.
1 Peter 2:9 in Denya 9 Yɛ́mbɔ ɛnyú delú bɔɔ́ ntoó ɛniné Ɛsɔwɔ ajyaá, ɛnyú delú ampyɛɛ́ upɛ abi apyɛɛ́ upɛ mfwa. Ɛnyú bɔɔ́ ntoné Ɛsɔwɔ ɛnyú delú bɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ɛsɔwɔ ajya ɛnyú nnó dégarege bɔɔ́ né ukpɛkpɛ unó bi ji apyɛɛ́. Ɛlé ji ne aferé ɛnyú né mmu gemuá ne dékpɛne né gekpɛkpɛgé geŋgbɔ jií.
1 Peter 2:20 in Denya 20 Muú abɔ fɔ́ nsa mbɔgé akogé metɔɔ́ né matule ayi átulege ji gétúgé ji apyɛɛ́ gyɛɛ́, yɛ́mbɔ muú apyɛgé genó ɛyigé gelú cho ne bɔɔ́ ápyɛ́ge ji aké áwuú ubalé ákogé metɔɔ́, Ɛsɔwɔ afɛɛ́ge ji.
Revelation 13:8 in Denya 8 Ne bɔɔ́ ako abi álú fa mme ánógé nyɛ menya mebo yimbɔ. Ɛbwɔ́ bina ne tɛ ula ulɔɔ́ mme álá ása fɔ́ mabɔ bwɔ́ né mmu ŋwɛ ayi asame mabɔ bɔɔ́ abi ábɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́. Ŋwɛ yimbɔ ɛlé ayi Maá ɛgɔ́ŋme ayi abɔ́ awáne.
Revelation 17:8 in Denya 8 Menya mebo ayi ɔbɔ ɔgɛné mbɔ, abɔ́ alú nya mebɛ, yɛ́mbɔ apɔ́ sé mebɛ. Atanege nyɛ né mmu gepyɛɛ́ ɛyi geláge pɔ́ ne kwyakwya akwɔ́ ɛwé. Ne ajyɛ nyɛ né mbaá ayi awáne nyɛ ji. Ne bɔɔ́ abi álú fa mme, abi tɛ ula ulɔɔ́ mme Ɛsɔwɔ alá asá fɔ́ mabɔ bwɔ́ né mmu ŋwɛ ayi ásame mabɔ bɔɔ́ abi ábɔɔ́ nyɛ geŋwá ɛyi gélágé byɛ́ wɔ́ ágɛge menya yimbɔ álaá nyɛ mano mekpo fuú, néndé menya yimbɔ abɔ́ alú nya mebɛ ne nana apɔ́sé yɛ́mbɔ amágé chwɔ́ nyɛ.