2 Corinthians 4:4 in Denya 4 Danchɔmeló muú alu ɛsɔwɔ bɔɔ́ mme, anií mɛ amɛ bɔɔ́ abi álá fyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras wɔ́. Ndɛre ɛlúmbɔ, ɛbwɔ́ ákágé gɛ́ fɔ́ ndɛre geŋgbɔ ɛyi getanege né abya melɔ́mélɔ́ gegɛnege. Ɛbwɔ́ ákágé fɔ́ ula abya melɔ́mélɔ́ yimbɔ ayi atome ne ŋgɔ Kras. Ji Kras alu mekpɛɛ́ Ɛsɔwɔ.
Other Translations King James Version (KJV) In whom the god of this world hath blinded the minds of them which believe not, lest the light of the glorious gospel of Christ, who is the image of God, should shine unto them.
American Standard Version (ASV) in whom the god of this world hath blinded the minds of the unbelieving, that the light of the gospel of the glory of Christ, who is the image of God, should not dawn `upon them'.
Bible in Basic English (BBE) Because the god of this world has made blind the minds of those who have not faith, so that the light of the good news of the glory of Christ, who is the image of God, might not be shining on them.
Darby English Bible (DBY) in whom the god of this world has blinded the thoughts of the unbelieving, so that the radiancy of the glad tidings of the glory of the Christ, who is [the] image of God, should not shine forth [for them].
World English Bible (WEB) in whom the god of this world has blinded the minds of the unbelieving, that the light of the Gospel of the glory of Christ, who is the image of God, should not dawn on them.
Young's Literal Translation (YLT) in whom the god of this age did blind the minds of the unbelieving, that there doth not shine forth to them the enlightening of the good news of the glory of the Christ, who is the image of God;
Cross Reference Matthew 4:8 in Denya 8 Ályágé ɛfɛɛ́, danchɔmeló ama akpá ji áfɛ né mfaá mékwɛ́ ɛwé ɛ́ŋɔgé dɔɔ́ ne alɛré ji malɔ mme mako ne gefwa ɛyi gélú wyɛ́.
John 1:14 in Denya 14 Mekomejɔɔ́ yimbɔ, abwɔlé mekwaá, ajwɔle fa mme ne ɛse, alɛre galɔ́gálɔ́ ayi apwɔ amu ne ajɔ́gé depɔ ɛtire delú wáwálé. Degɛ́ ɛnoge ɛwé ji awyaá, ɛwé ji asɛ́le mbaá Ntɛ wuú ndɛre danchi Maá.
John 1:18 in Denya 18 Yɛ́ muú ama ayi agɛne mɛ Ɛsɔwɔ apɔ́ ɛkose danchi maá wuú. Ji alu ntó ɛke Ɛsɔwɔ. Ji ayi alu fií ne ntɛ wuú ne apyɛ bɔɔ́ akaá gefɔɔ́ ɛyigé ntɛ alu.
John 8:12 in Denya 12 Ɛwyágé Jisɔs ama jɔɔ́ ne ɛkwɔ bɔɔ bimbɔ aké, “Me nlú geŋbɔ́ mbaá bɔɔ́ mme, muú yi akwɔ́lege me, akɛ́né fɔ́ né gemua, agɛ́ne nyɛ lé geŋgbɔ́ ɛyi gechyɛge geŋwá.”
John 12:31 in Denya 31 Nana, gébé ɛyigé Ɛsɔwɔ apyɛɛ́ bɔɔ́ mme ákpɛ né unɔɔ́ mpa gekwɔne, gébé gekwɔne ɛyigé ábuú danchɔmeló mfwa bɔɔ́ mme,
John 12:35 in Denya 35 Jisɔs ashuú ɛbwɔ́ meko aké, “Geŋgbɔ gelú gegɛnege ɛta nyú né mboó gébé, kɛ́ge nana ndɛre geŋgbɔ gelú gegɛnege nnó ɛ́kágé gemua gewere ɛnyú. Muú ayi akɛne né gemua ákágé fɔ́ mbaá ayi ji ajyɛɛ́.
John 12:40 in Denya 40 “Ngilége ɛbwɔ́ amɛ nnó ɛ́kágé ágɛne unó ne amɛ, ne mpyɛ bwɔ́ áŋea matɔɔ́ nnó ɛ́kágé ɛbwɔ́ ákaá genó ɛyigé mekomejɔɔ́ yimbɔ ágaré. Ɛsɔwɔ aké, ‘Me mpyɛ mbɔ nnó ɛ́kágé ɛbwɔ́ áti meso ne gabo bwɔ́, áchwɔ́ ɛta wá nnó me mfɛre ɛbwɔ́ né ɛfwyale’.”
John 12:45 in Denya 45 Muú agɛgé me, ɛbyɛnnó agɛ ntó muú ayi atɔme me.
John 14:9 in Denya 9 Jisɔs ashuú ji meko aké, “Mbɔ tɛ me nlú mbɔ fana ne ɛnyú, delú daŋkaá me Filip? Yɛ́ndémuú yi agɛne me, ɛbyɛnnó agɛ ntó Ntɛ wa. Waá ulannó wɔ ɔké me nlɛre ɛnyú Ntɛ wa?
John 14:30 in Denya 30 Me mpɔ sé ne gejamégé gébé manjɔɔ́ mejɔɔ́ ne ɛnyú néndé mfwa bɔɔ́ mme alé chwɔ. Ji apɔ́ fɔ́ ne ɛshyɛ apwɔ me.
John 15:24 in Denya 24 Me mbɛ dampyɛ ukpɛkpɛ unó né metɔɔ́ metɔɔ́ bwɔ́, ɛbwɔ́ agɛ wɔ́, ɛbi yɛ́ muú fɔ́ álá alú dampyɛ, mbɔ Ɛsɔwɔ agarege nyɛ fɔ́ ɛbwɔ́ nnó ápyɛ gabo ákwe mpa. Yɛ́ ndɛre ɛbwɔ́ ágɛne unó bi me mpyɛ, ápaá me chonchó ne Ntɛ wa.
John 16:11 in Denya 11 Né ɛgbɛ ɛwé mpa ayi Ɛsɔwɔ ásɔɔ́, apyɛ nyɛ bɔɔ́ mme akaá nnó alu gyɛɛ́ né gefɔɔ́ ɛyigé ásɔɔ́ mpa wa, néndé danchɔmeló mfwa bɔɔ́ mme akwe mɛ mpa.
Acts 26:18 in Denya 18 Ɔjyɛgé ɛwú, néné ɛbwɔ́ amɛ, ne ɔférégé ɛbwɔ́ né gemua, ɔpyɛ ɛbwɔ́ áchwɔ́ né geŋgbɔ́. Ɛwéna ɛtɛné nnó ɔferege nyɛ ɛbwɔ́ né amú danchɔmeló, ɔchwɔ́ ne ɛbwɔ́ né ɛ́gbɛ́ Ɛsɔwɔ nnó áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne me ne Ɛsɔwɔ ajige nyɛ nte gabo ɛbwɔ́, ne ábɔ́ nyɛ melu né geluage bɔɔ́ Ɛsɔwɔ abi ji ajyá.’
1 Corinthians 10:20 in Denya 20 Ngba, me njɔ́gé fɔ́ mbɔ, njɔ́gé lé nnó upɛ ɛbií bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus ápyɛɛ́ mbaá aló uka, ápyɛɛ́ mbɔ lé mbaá aló nchyɛ apyɛɛ́ fɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ. Ne me nkɛlégé fɔ́ nnó ɛnyú déchome mmyɛ ne aló nchyɛ.
2 Corinthians 3:8 in Denya 8 nnó utɔɔ́ Mendoó Ɛsɔwɔ muú achwɔɔ́ ne geŋwá uchwɔɔ́ nyɛ fɔ́ ne geŋgbɔ ɛyi gepwɔɔ́ ɛyina?
2 Corinthians 3:11 in Denya 11 Ne mbɔgé genó ɛyigé nya gebɔ gegboó gelú gewyaá geŋgbɔ, ɛbyɛnnó ɛyi gela tɛ ɛtém gewyaá geŋgbɔ gepwɔɔ́.
2 Corinthians 3:14 in Denya 14 Yɛ́mbɔ matɔɔ́ bɔɔ́ bimbɔ alu wyɛɛ́ sésélé akaá yɛ genó wɔ. Mbɔ ne alu kpaá tɛ fina. Yɛ akúgé gekwenege meno menyɛɛ ákágé fɔ ula. Ɛlú ɛké genó ɛyimbɔ gelú ɛbwɔ́ né matɔɔ kwekwere. Genó ɛyi gekágé pyɛ nnó afɛre ɛbwɔ́ genó ɛyina né metɔɔ, ɛlé mbɔgé ɛbwɔ́ afyɛge metɔɔ́ ne Kras.
2 Corinthians 3:18 in Denya 18 Ne ɛsé abi genó gefɔ gela gekwere ɛsé matɔɔ wɔ́, dégɛne geŋgbɔgé Ata ɛyi gegɛnege ɛse mmyɛ ɛke ŋmɛɛ nnó dékwɔrege wyɛ kwɔrege debɛ ɛke ji. Ndɛre dékwɔrege dégɛnege wyɛ gɛnege, ɛlé Ata muú akɛne ne Mendoó Ukpea ne apyɛɛ́ nnó ɛbɛ mbɔ.
2 Corinthians 4:6 in Denya 6 Ɛsɔwɔ muú ajɔɔ́ nnó, “Geŋgbɔ gegɛne né mmu gemua,” ji apyɛ geŋgbɔ jií gegɛne né mmu matɔɔ́ sé mampyɛ ɛsé dékaá geŋgbɔgé. Ɛsɔwɔ ɛyi gegɛnegé né ushu Jisɔs Kras.
Ephesians 2:2 in Denya 2 Né gébé ɛyigémbɔ ɛnyú débɔ dépyɛ lé ubobo unó bi bɔɔ́ mme ápyɛ. Dékwɔlege lé unó bi mfwa áló nchyɛ abi mfaá akɛlege nnó ɛnyú dépyɛge. Ji yimbɔ ne anyuú matɔɔ́ bɔɔ́ abi álá kɛlege manwú ne Ɛsɔwɔ.
Ephesians 6:12 in Denya 12 Néndé bee bina upɔ́ fɔ́ ne atɛ akwaá. Démmyɛ lé ne yɛ́ndé gefwage aló nchyɛ ɛyigé gelu né mfaá, ne uto aló nchyɛ uko. Démmyɛ ne áló nchyɛ ako abi ágbarege gefwa né malu ayi mfaá, ne abi áwyaá utó fa né mme yina ayi alú melu gemua.
Philippians 2:6 in Denya 6 Yɛɛ́ ɛlé Jisɔs alú ɛké Ɛsɔwɔ né mati mako, agbare fɔ amu wyɛ keŋké nnó alu janja ne Ɛsɔwɔ wɔ́.
Colossians 1:15 in Denya 15 Maá wuú yina ne alu muú ayi ɛsé dégɛ́né, ne ji ne alu mekpɛɛ́ Ɛsɔwɔ muú ɛsé dela dégɛ́né fɔ́. Ne wyɛ nkane maá mbɛ awyaá uto né ulaá gepú, mbɔntó ne Kras awyaá uto bi upwɔɔ́ unó uko ɛbi Ɛsɔwɔ ákwyɛɛ́
Colossians 1:27 in Denya 27 Bɔɔ́ bií bina ne ji ájyaá nnó ápyɛ ɛbwɔ́ ákaá nnó genó ɛyige ji ábelé nya bibií mbaá bɔɔ́ bií gelɔ kpaá gepwɔ amu. Ne genó ɛyigémbɔ ɛlé Kras muu ajwɔlege ne ɛnyú bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ɛwémbɔ ɛtɛne nnó ɛnyú ntó dénɛré metɔɔ́ wáwálé nnó dényɛ nyɛ gekpɛ́kpɛ́gé gefwa jií ulua ne Kras.
1 Timothy 1:11 in Denya 11 Unó bina ne úlú unó bi úlú né mmu abya melɔ́mélɔ́ ayi Ɛsɔwɔ muú apwɔɔ́ amu áfyɛɛ́ me né amu nnó ngarege.
Titus 2:13 in Denya 13 ndɛre dégilé gekpɛkpɛgé genó ɛyigé ɛsé dénɛré metɔɔ́ wyɛɛ́ gelu nnó Ɛsɔwɔ sé ayi apwɔɔ́ amu alɛrege mmyɛ ne utó gefwa jií. Ɛsɔwɔ yina ɛlé Jisɔs Kras Mewené gemɛ́ge sé.
Hebrews 1:3 in Denya 3 Ɛlé maá yina ne apyɛɛ́ gekpɛ́kpɛ́gé ŋgɔ Ɛsɔwɔ ágɛnege. Ndɛre ji alú, mbɔntó ne Ɛsɔwɔ alu né mati mako. Mekomejɔɔ́ wuú awyaá utó ne ɛlé mekomejɔɔ́ wuú yina ne apyɛɛ́ nnó yɛ́ndégenó ɛyigé akwyɛɛ́ gekɛne cháŋéné. Ji anerege mampyɛ genó ɛyi gépyɛɛ́ Ɛsɔwɔ ashwɔnége gabo ayi bɔɔ́ ápyɛɛ́, afɛ́ mfaánebuú, ne ajwɔlé né melú ɛ́nógé né ɛgbɛ ɛbwɔnyɛ Ɛsɔwɔ Muú aŋeá Apwɔɔ́ amu.
2 Peter 1:19 in Denya 19 Getú ɛyigémbɔ, ɛsé dékame ne metɔɔ́ ɛse meko nnó mekomejɔɔ́ ayi bɔɔ́ Ɛkpáve Ɛsɔwɔ ágare alu wáwálé. Ne ɛnyú ntó fyɛgé mekpo cháŋéné né genó ɛyigé ɛbwɔ́ ásame. Unó bi ɛbwɔ́ ajɔɔ́ úlú ɛké mewɛ ɛwé ɛgɛnege né mbaá ayi alu gemuagemua kpaá tɛ bií bi mbɔ ujyage, ne membe gejɛjɛge bií muú alú Kras, apyɛ nyɛ mewɛ wuú ɛgɛne né mmu matɔɔ́ nyú.
1 John 2:8 in Denya 8 Yɛ́mbɔ mmage chyɛɛ́ ɛnyú ɛbɛ ɛwéna ɛké ɛwé mekɛ. Geŋwage Kras ne ɛyigé nyú ntó gelɛré wáwálé genó ɛyigé ɛbɛ ɛwéna ɛlú, néndé gemua gélégé byɛ ne geŋgbɔ ɛyigé wáwálé gégɛ́né mɛ.
1 John 5:19 in Denya 19 Dékaá nnó ɛsé delu baá Ɛsɔwɔ. Bɔɔ́ mme ako abi álá akage Ɛsɔwɔ alu né amu muú nchyɛ.
Revelation 20:2 in Denya 2 Ɛkiɛ́nné ɛwémbɔ, ɛpyɛ gekwenege mmyɔ ayi ákuú ji nnó dragɔn ji ne ákuú nnó danchɔmeló ne satan ɛwɛ ji, ɛbwɛɛ́ ɛfome né mmu gepyɛɛ́ ɛyigémbɔ, ɛgbɛ meno gepyɛ ɛyigémbɔ ɛdyɛ ɛwu. Danchɔmeló álá né mmu né aŋmɛ dɛle. Apyɛ mbɔ nnó ji agɛgé sé meti ɛwé ji abwɔlége bɔɔ́ mme. Ne dɛle aŋmɛ yina akógé, abɔɔ́ manlyaá ji né maá mboó gébé.