1 Thessalonians 2:16 in Denya 16 Ámmyɛ mamgbɛge ɛsé nnó ɛ́kágé dégaré bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ayi ákage pyɛ Ɛsɔwɔ áferé ɛbwɔ́ né ɛfwyale gabo. Ndɛre ápyɛɛ́ mbɔ, ágbɛ́ge gabo bwɔ́ mfaá gabo kpaá tɛ akwɔnegé ndɛre Ɛsɔwɔ akɛlege nnó akwane. Ne nana metɔɔ́ ɛsɔ Ɛsɔwɔ. Ɛla gachyɛɛ́ achyɛɛ́ ɛbwɔ́ ɛfwyale.
Other Translations King James Version (KJV) Forbidding us to speak to the Gentiles that they might be saved, to fill up their sins alway: for the wrath is come upon them to the uttermost.
American Standard Version (ASV) forbidding us to speak to the Gentiles that they may be saved; to fill up their sins always: but the wrath is come upon them to the uttermost.
Bible in Basic English (BBE) Who, to make the measure of their sins complete, kept us from giving the word of salvation to the Gentiles: but the wrath of God is about to come on them in the fullest degree.
Darby English Bible (DBY) forbidding us to speak to the nations that they may be saved, that they may fill up their sins always: but wrath has come upon them to the uttermost.
World English Bible (WEB) forbidding us to speak to the Gentiles that they may be saved; to fill up their sins always. But wrath has come on them to the uttermost.
Young's Literal Translation (YLT) forbidding us to speak to the nations that they might be saved, to fill up their sins always, but the anger did come upon them -- to the end!
Cross Reference Matthew 3:7 in Denya 7 Ndɛre Jɔn ágárege mbɔ, agɛ́ gejamégé ɛkwɔ bɔ́ Farasi ne ɛkwɔ bɔ́ Sadusi fɔ ndɛre áchwɔɔ́ nnó ji awyaá ɛbwɔ́ manaá Ɛsɔwɔ, aké ne ɛbwɔ́, “Ɛnyú mmyɔ! Ndé muú agaré ɛnyú nnó, dekage bó ɛfwyale ɛwé Ɛsɔwɔ achwɔ́ tɔ́?”
Matthew 3:12 in Denya 12 Achwɔɔ́ nyɛ́ ne ɛ́kɔ́riyá né ɛbwɔ wuú mánchá ɛsa. Anerégé ashwané nyɛ matoó álá pópó, afyɛ ɛsa né mmu uba abelé. Ne ukwɔɔ́ ɛbi ulaá akpane agbɛ né mewɛ ɛwé ɛ́lá nómégé.
Matthew 12:45 in Denya 45 akerege, afɛ́ asɛ áló nchyɛ abifɔ akénéama abi abɔɔ́ apwɔɔ́ ji, ákpɛ́ ájwɔ́lé mmu. Ne gefɔɔ́ ɛyígé muú yimbɔ ábɛɛ́ gebɔ́ɔ gépwɔ ɛyígé mbɛmbɛ. Wyɛ na ne ɛpyɛ nyɛ ne ɛnyú njyɛné bɔɔ́ abo bina.”
Matthew 21:41 in Denya 41 Áshuú ji meko áké, “Akerégé meso, apyɛ nyɛ bɔɔ́ nchyɛ bimbɔ ágbo negbo nebo. Achyɛɛ́ mekɔɔ́ ɛwémbɔ mbaá bɔɔ́ uségé abi cha, abi áchyɛge nyɛ ji ɛbí umpome vine yɛ́ndé gébégé mbwɛ.”
Matthew 22:6 in Denya 6 Ne abifɔ ágbaré baá defwɛ mfwa átulé ɛbwɔ́ ɛke menya, áwá.
Matthew 23:32 in Denya 32 Chóge yɛ́ mbɛ, dénéré mampyɛ gabo ayi nyá ukwene antɛ nyú álɔɔ́ ula mampyɛ.
Matthew 24:6 in Denya 6 Ne déwuú nyɛ ntó abya be kwɔ́kwɔ́lé ne ɛnyú, ne ɛbi ámmyɛ tɛtɛ. Yɛ́mbɔ gébégé unó bina uké upyɛɛ́, débɛgé fɔ́ ne ɛfɔ. Néndé unó bina ubɔ mampyɛ ne ɛpɔ́fɔ́ nnó mme yina achwɔ kwya wɔ́.
Matthew 24:14 in Denya 14 Abya melɔ́mélɔ́ yina, ayi Ɛsɔwɔ ágbárege nyɛ gefwa ne bɔɔ́ bií, aŋkwɔle ba agarege mɛ ji mbaá bɔɔ́ mme meko nnó malɔ mako né mme ákaá ji, gébé ɛyigémbɔ ne mme akwyage nyɛ.
Matthew 24:21 in Denya 21 Néndé gébé ɛyigémbɔ, gebɛ́ɛ nyɛ lé gébégé gekpɛ́kpɛ́gé ɛfwyale ɛwé tɛ́ Ɛsɔwɔ akwyɛ mme yina bɔɔ́ álá álu daŋgɛ́ ɛwú. Ne yɛ́ ɛwé ɛmage bɛ sé ɛké ɛwémbɔ ɛpɔ́.
Mark 16:16 in Denya 16 Muú ayi akamégé mekomejɔɔ́ yina ne áwyaáge ji manaá Ɛsɔwɔ, áférege nyɛ ji né ɛfwyale gabo. Ne muú ayi álá kamé mekomejɔɔ́ yina wɔ́, ákwéne nyɛ mpa Ɛsɔwɔ.
Luke 11:50 in Denya 50 Ɛlé njɛ ɛníné na ne Ɛsɔwɔ agíge nyɛ́ ɛbwɔ́ gewu ɛyigé bɔɔ́ ɛkpávé bií, abi bɔɔ́ álɔɔ́ manwáné tɛ mme yina alɔɔ́ úla, kpaá tɛ nána.
Luke 19:42 in Denya 42 aké, “Ɛ ɛ́ bɔɔ́ Jɛrosalɛ, fina ɛnyú debɔ́ dekaá genó ɛyi géchyɛ́ge ɛnyú nesɔ, ne nana dekágé sé gejí.
Luke 21:20 in Denya 20 “Gébégé degɛgé nnó bɔɔ́ bee ánɔ melɔ Jɛrosalɛ mme, kaáge nnó gébé gekwɔné ɛyigé áchwɔ chɔ́ ɛwu.
Acts 4:12 in Denya 12 Jisɔs yina jimbí ne akage féré bɔɔ́ né ɛfwyale gabo. Nendé muú yicha ápɔ́ sé fa mme yina ayi Ɛsɔwɔ atɔmé nnó áchwɔ áféré ɛsé né ɛfwyale gabo.”
Acts 11:2 in Denya 2 Ne gepɔgé bɔɔ́ Jus gelu nnó ábɔ́ mansɔ́ muú nsɔ́ ne ákwáné mambɛ́ muú Ɛsɔwɔ. Ɛbɛ́légé Pita akérégé né Jɛrosalɛ, bɔɔ́ Jisɔs abi ágbaré gepɔ ɛyigémbɔ álɔ manwamé ne ji,
Acts 11:17 in Denya 17 Ne mbɔge Ɛsɔwɔ achyɛ́ bɔɔ́ bimbɔ gefɔge ɛchyɛ ɛwé ji abɔ achyɛ́ ɛsé gébégé défyɛɛ́ matɔɔ́ ne Ata Jisɔs Kras, me nlu waá mangbɛ́ ji nnó apyɛ́ge geno yi gejeé ji metɔɔ́.”
Acts 13:45 in Denya 45 Ne bɔɔ́ Jus abifɔ ágɛ́gé nkane gejamégé bɔɔ́ áchomé, matɔɔ́ ásɔ́ bwɔ́, álɔ manjɔɔ́ nnó mekomejɔɔ́ Pɔl alu gebyɔ́ ne áshyɛ ji.
Acts 13:50 in Denya 50 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ Jus ájyɛ fyɛ́ ákpakpa melɔ ne afwa andée abi ánoge Ɛsɔwɔ mewɛ ula, ɛbwɔ́ ápyɛ bɔɔ́ álɔ mankɛle mati manchɔ geŋwagé Pɔl ne Banabas átané né gebagé mewaá bwɔ́.
Acts 14:2 in Denya 2 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ Jus abi áshyá mekomejɔɔ́ yimbɔ, áfyɛ abifɔ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus mewɛ ula nnó ásɔ́gé matɔɔ́ né bɔɔ́ bi ákamé ne Jisɔs.
Acts 14:5 in Denya 5 Ɛbɛ́légé bɔɔ́ Jus ne abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus chóncho ne ákpakpa bwɔ́ ajyɛ sɔ́ mala nnó áfwalé aŋgbá Jisɔs ne áwá bwɔ́ ne mataá.
Acts 14:19 in Denya 19 Ɛké ɛwyage bɔɔ́ Jus fɔ átané melɔ Antiɔk ne melɔ Ikɔnyɔm, ápyɛ gejamégé bɔɔ́ ákamé ne ɛbwɔ́. Ne ɛbwɔ́ átó Pɔl ne mataá, ája ji mmemme, atané melɔ bwɔ́, ályá ji áfɛ́rége nnó agbó.
Acts 17:5 in Denya 5 Ne bɔɔ́ Jus abi ábɔ́ ashya mekomejɔɔ́ yi, agɛge mbɔ matɔɔ́ ásɔ́ ɛbwɔ́ ne Pɔl ne Silas. Ájyɛ nywéré bɔɔ́ bi álá pɔ́ ne genó mampyɛ né metɔɔ́ melɔ, áchwɔ́ ne ɛfwyale. Ɛbwɔ álɔ mamwyalé mejɔɔ́ ne ájyɛ́ do gepúgé mende fɔ ayi áku ji Jasɔn ágyá nnó ája Pɔl ne Silas átó dafyɛ.
Acts 17:13 in Denya 13 Ɛbɛlege bɔɔ́ Jus abi alu né melɔ Tɛssalonika áwugé nnó Pɔl agarege mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ né melɔ Bɛrya, áchwɔ nyi bɔɔ́ matɔɔ́ nnó achwɔ́ ne ɛfwyale.
Acts 18:12 in Denya 12 Né gébé ɛyigé bɔɔ́ Rom abɔ́ áfyɛ́ Galyo nnó ábɛ́ gɔmena né gebagé mewaá Akaya, bɔɔ́ Jus abi alu ɛfɛɛ́, ásɔ mala, ágbare Pɔl ájyɛ ne ji né ɛso,
Acts 19:9 in Denya 9 Yɛ́mbɔ bɔɔ́ bifɔ áshyá mekomejɔɔ́ yina ne álɔ manjɔɔ́ depɔ debodebo né mbɛ ushu bɔɔ́ né meti Jisɔs. Ne Pɔl asɛ bɔɔ́ abi ákame áfɛ́ né gepúge ŋwɛ ɛyigé Tiranɔs awya, alɛrege ɛbwɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ yɛndé bií.
Acts 21:27 in Denya 27 Gepɛ ɛyigémbɔ gebɛ́lege ndɔ ɛkeneama, ne bií ɛbi ndɔ ɛyimbɔ ɛchwɔ́ byɛ, bɔɔ́ Jus fɔ abi átané gebagé mewaá Ɛsya ágɛ Pɔl né ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ. Ánnyi gejamégé bɔɔ́ matɔɔ́ ne ápyɛ ji.
Acts 22:21 in Denya 21 Ne Jisɔs ajɔɔ́ ne me aké, ‘Kwile chó, ntɔme nyɛ wɔ tɛtɛ né malɔ bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus.’”
Romans 10:13 in Denya 13 Ásá né mmu ŋwɛ Ɛsɔwɔ nnó, “Yɛ́ndémuú ayi akuú mabɔ Ata nnó áféré ji né ɛfwyale gabo, Ata aférege nyɛ ji atane né ɛfwyale gabo.”
Galatians 5:11 in Denya 11 Aŋmɛ ba, mbɔgé me mbɔ ngarege bɔɔ́ nnó ásɔgé muú nsɔ ne abɛ cho né mbɛ ushu Ɛsɔwɔ, mbɔ́ bɔɔ́ Jus abɔ ammyɛ sé amu ne me. Ne mbɔgé ɛbɔ ɛbɛ nnó mbɔ ne me ngarege, mbɔ́ matɔɔ́ ásɔɔ́ sé bɔɔ́ Jus nnó me ngarege nnó ɛlé gétúgé Kras agboó né mfaá gekwa ne Ɛsɔwɔ ápyɛɛ́ bɔɔ́ ábɛɛ́ cho né mbɛ ushu wuú.
Ephesians 3:8 in Denya 8 Né geluage bɔɔ́ Ɛsɔwɔ ako, me ne nlú mamané kɔ. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ me gechachage ɛchyɛ ɛwéna nnó ngarege abya melɔ́mélɔ́ mbaá bɔɔ́ abi álá pɔ́ bɔɔ́ Jus. Ne abya melɔ́mélɔ́ yimbɔ atome ne uchacha unó bi muú álá kagé mɛɛ́ ɛbi Kras achyɛge.
Ephesians 3:13 in Denya 13 Ndɛre ɛlúmbɔ, nnɛne ɛnyú mmyɛ nnó débɛge fɔ́ ne gepwa metɔɔ́ ɛlé me ngɛne ɛfwyale gétúgé nyú. Me ngɛne ɛfwyale ɛwéna né galɔ́gálɔ́ nyú.
1 Thessalonians 1:10 in Denya 10 Ágárege ntó ndɛre ɛnyú dégílé Maá wuú nnó atanege nyɛ mfaánebuú achwɔ́ fa mme. Maá wuú yimbɔ ɛlé Jisɔs, muú ji apyɛ akwilé né negboó. Ɛlé Jisɔs ne aferege ɛsé né metɔɔ́ usɔɔ́ ɛwé Ɛsɔwɔ alɛrege nyɛ gébégé aké asɔɔ́ mpa.
2 Thessalonians 2:10 in Denya 10 Asɛle nyɛ yɛ́ndé gefɔgé mejɔɔ́ dembwɔlé abwɔlé bɔɔ́ abi ánóme nyɛ mme detu. Ɛbwɔ́ bina ánóme nyɛ mme detú gétúgé áshyá mambɔ gejeé ne wáwálé ayi mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ agaré nnó apyɛ ɛbwɔ́ atané né ɛfwyale gabo.
1 Timothy 2:4 in Denya 4 Ji akɛlege nnó áwené gemɛ́ge yɛ́ndémuú, ákaá wáwálé ayi alu né abya melɔ́mélɔ́.
Hebrews 6:8 in Denya 8 Ne mbɔgé melu mme ɛwémbɔ ɛwéne lé byabya ne meshií, ɛbyɛnnó ɛlɔme fɔ́ ne ɛlá gachyɛ Ɛsɔwɔ achɔ ɛwu ne kwyakwya asɔɔ́ ɛwú né mewɛ.
Hebrews 10:27 in Denya 27 Genó ɛyi degile ne ɛfɔ metɔɔ́ ɛlé mpa Ɛsɔwɔ ne gekpɛkpɛgé mewɛ ɛwé ɛsɔɔ́ nyɛ bɔɔ́ mawáme Ɛsɔwɔ.
James 5:1 in Denya 1 Wúge ɛnyú afwa ŋka, débɔ manlíli ne dekalege né gekpɛ́kpɛ́gé ɛfwyale ɛwé ɛchwɔɔ́ nyɛ ɛta nyú bií fɔ.
Revelation 22:11 in Denya 11 Ndɛre ɛlúmbɔ, yɛ́ndémuú ayi ápyɛɛ́ gabo, ápyɛgé wyɛ gabo wuú. Ayi ápyɛɛ́ ukweŋkwe unó ápyɛgé wyɛ ukweŋkwe unó, ayi ápyɛ genó ɛyi gélú cho ápyɛgé wyɛ genó ɛyi gélú cho ne ayi álu pópó ábɛɛ́ wyɛ pópó.”