1 Corinthians 9 in Denya

1 Me nwyaá ɛbwɔnyɛ mampyɛ yɛ́ndégenó ɛyigé gelu cho. Me nlú ŋgbá Jisɔs Kras, nkpa amɛ yá ngɛ Ata sé Jisɔs wáwálé, ne ɛnyú delu utɔɔ́ bá bi mpyɛɛ́ ndɛre Ata achyɛgé me ɛshyɛ.

2 Yɛ́ bɔɔ́ abifɔ álá ákaá nnó me nlú ŋgbá Kras wɔ, ɛnyú ambɔɔ́ dékaá wáwálé nnó me nlú ŋgbá Jisɔs. Ɛnyú délu gelo ɛyigé gelɛré nnó me nlú ŋgbá Jisɔs Kras.

3 Gɛná, ne menshúgé meko mbaá bɔɔ́ abi ákɛlégé manjɔɔ́ nnó me mpɔ́fɔ́ ŋgbá Kras.

4 Ɛsé dékwané mansɛ menyɛ́ ayi dényɛ́ mbaá bɔɔ́ né utɔɔ́ ɛbí ɛsé dépyɛ.

5 Nnó ɛsé dékwané fɔ mamba andée dékɛne ne ɛbwɔ́ ndɛre Pita ne áŋgbá Jisɔs abifɔ, ne aŋmɛ Ata Jisɔs ápyɛ wɔ́?

6 Waá nnó wyɛlé ɛsé ne Banabas ne débɔɔ́ mampyɛ utɔɔ́ ne amu sé gɛné dégɛ́ menyɛɛ́ ayi dényɛɛ́?

7 Ndé muú be, ayi apyɛ utɔɔ́, anyɛɛ́ né mmu gebagé nkú jií? Muú ayi apɛne genɔɔ́ ɛyi géwɔ́me umpome abɔ́ manyɛ́ umpomé bi genɔɔ́ ɛyigémbɔ gewɔ́me, wa mbɔ fɔ́ wɔ́? Ne muú ayi ábáme mpɔ, abɔ́ manyú nebɛne mpɔ wa mbɔ fɔ́ wɔ́?

8 Ɛnyú défɛ́régé fɔ́ nnó unó bí menjɔɔ́ mbɔ, utané lé né metɔɔ́ mekwaá. Mabɛ́ ayi Ɛsɔwɔ achyɛ Mosis agárege wyɛ mbɔntó.

9 Mabɛ ayi Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ Mosis aké, “Muú áwɛ́gé fɔ́ meno mpɔ ayi apyɛɛ́ utɔɔ́ né mekɔɔ́ gébégé aké apyɛɛ́ utɔɔ́ né mmu mekɔɔ́.” Ɛ́kágé ɛsé défɛ́ré nnó Ɛsɔwɔ abɔ́ ajɔɔ́ mbɔ atóo lé ne mpɔ ɛjiɛji.

10 Nnó genó ɛyigé Ɛsɔwɔ ajɔɔ́ mbɔ getoó ne ɛsé wɔ́? Getoó ne ɛsé wáwálé néndé muú ayi apɛné mbwɛ́ né mekɔɔ́ ne ayi aferege mbwɛ́ ɛbwɔ́ ako ánɛrégé matɔɔ́ nnó mbɔɔ́ mekɔɔ́ achyɛge nyɛ awuú bwɔ́ mbwɛ́.

11 Ɛsé depɛ́ depɔré Ɛsɔwɔ né matɔɔ́ nyú wyɛ ɛké mbwɛ́ ayi muú apɛné né mekɔɔ́, nnó ɛlú mechɔ mebo ndɛre ɛnyú dépóge ɛsé ne unó bi menyammyɛ sé ákɛlegé?

12 Mbɔ́gé ɛnyú déchyɛge unó mbaá atɛ bɔɔ́ abifɔ bɔɔ́ abi áwyaá ntó ɛbwɔnyɛ mansé ubi, nnó ɛsé ntó dékwané fɔ́ mansɛ́ unó ɛta nyú ɛbi ujamé upwɔɔ́ yɛ́ ɛbi bwɔ́ wɔ́? Yɛ́mbɔ, ɛsé défyɛ fɔ́ ɛshyɛ mangií ɛnyú ubi, yɛ́ lé délú cho mangií. Ɛsé dégígé fɔ́ unó bina dékógé lé metɔɔ́ nnó ɛ́kágé dépyɛ genó ɛyi gégbɛɛ́ nnó bɔɔ́ awúgé fɔ́ abya Kras.

13 Ɛnyú dékaá wáwálé nnó bɔɔ́ abi ápyɛ utɔɔ́ né mmu ɛcha upɛ Ɛsɔwɔ, áwú bwɔ́ menyɛɛ́ átánégé lé ɛfɛɛ́. Ne ampyɛ upɛ abi apyɛ upɛ né geluɔ́gé upɛɛ́ Ɛsɔwɔ, awú bwɔ́ menyɛɛ́ ntó átanégé né menyɛɛ́ upɛ ayi bɔɔ́ áchyɛgé.

14 Wyɛmbɔ ntó ne Kras Jisɔs agáré nnó bɔɔ́ abi ágárége abya melɔ́mélɔ́, awú bwɔ́ menyɛɛ́ abɔ mantanege lé né mbaá bɔɔ́ abi áwuú abya melɔ́mélɔ́.

15 Yɛ́mbɔ, nlú dansɛ ɛbwɔnyɛ ɛwena mpyɛɛ́ unó bi úlú cho mampyɛ. Yɛ́ ɛlé nsame mbɔ, nsamé fɔ́ nnó ɛnyú déchyɛ me ubi. Ɛlú galɔ́gálɔ́ nnó me nkpɛ ngbo lé mbya ayi ngarege abya melɔ́mélɔ́ nla nsɛlé fɔ́ genó.

16 Me nkɛ ngárege abya melɔ́mélɔ́ ɛwémbɔ ɛpyɛɛ́ fɔ́ nnó me ndogé ɛbwɔ́ ɛwɔme, néndé ɛ́lé utɔɔ́ bá ɛbi me mbɔɔ́ mámpyɛ. Ne mbɔ́gé nla ngaré abya melɔ́mélɔ́ yina wɔ́, ɛbɔɔ́ nyɛ ne me.

17 Ɛbɛ nnó me mbɔɔ́ ne mbɔ njyaá gemɛ ya nnó ngarege bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́, me mbɔ nkɛlege nsa. Yɛ́mbɔ me mbɔɔ́ fɔ́ wɔ́ njyaá gemɛ ya wɔ́, ɛ́lé Ɛsɔwɔ ne ajyaá me ne áfyɛɛ́ me utɔɔ́ bií né amu nnó mpyɛgé.

18 Ne nsá wa alú nnó, né utɔɔ́ bina? Ɛkosé metɔɔ́ megɔ́mégɔ́ ɛwé menwyaá gétúgé ngarege bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́ detú. Ngárege bɔɔ́ abya melɔ́mélɔ́ ngíge fɔ́ nnó achyɛɛ́ me genó ndɛre muú ayi agarégé abya melɔ́mélɔ́ ábɔɔ́ mangií.

19 Me mpɔ́ yɛ́ mefwɛ́ mbaá muú fɔ́, yɛ́mbɔ nsɛ gemɛ ya nkane mefwɛ mbaá bɔɔ́ ako nnó mpyɛ gejamégé bɔɔ́ áfyɛ matɔɔ́ ne Kras.

20 Me njyɛgé mbaá ayi bɔɔ́ Jus alú, ŋkwe ɛké muú Jus nnó mpyɛ ɛbwɔ́ áfyɛ metɔɔ́ ne Kras. Ne njyɛgé ntó né mbaá ayi bɔɔ́ abi ákwɔlege mabɛ Mosis alú, nkwe ɛké muú ayi ákwɔlege mabɛ Mosis nnó mpyɛ ɛbwɔ́ áfyɛ metɔɔ́ ne Kras, yɛ́ ɛlé me nlá pɔ́ fɔ́ muú ayi ákwɔlégé mabɛ Mosis.

21 Njyɛgé mbaá bɔɔ́ abi álá kágé mabɛ Mosis, nkwe ɛké muú bwɔ́ nnó mpyɛ ɛbwɔ́ áfyɛɛ́ metɔɔ́ ne Kras. Ne yɛ́ ɛlé nlá nkwɔ́légé mabɛ Mosis ɛpɔ́fɔ́ nnó nkwɔlégé fɔ́ mabɛ Ɛsɔwɔ, nkwɔlé, néndé nkwɔlégé mabɛ Kras.

22 Njyɛgé mbaá bɔɔ́ abi álá lú dambɛne né dépɔré Ɛsɔwɔ, nkwe ɛké muú bwɔ́ nnó mpyɛ ɛbwɔ́ ábɛné né depɔré Ɛsɔwɔ. Me mbwɔlége yɛ́ndé gefɔ́gé muú né mati mako nnó ɛbɛgé kɔ́kɔ́gé mmyɛ mpyɛ yɛ́ abifɔ áfyɛ metɔɔ́ ne Kras.

23 Mempyɛɛ́ unó bina uko nnó abya melɔ́mélɔ́ ajyɛgé mbɛ nnó meso gébé me ntó mbɔ mejeé ɛwé abya melɔ́mélɔ́ achwɔɔ́ ne ɛwú mbaá bɔɔ́ abi áfyɛɛ́ matɔɔ́ ne ji.

24 Ɛnyú dékaá nnó mankwɔ́lé Ɛsɔwɔ alú ɛké metú gátɛ́lé. Bɔɔ́ abi ákpɛne wyɛ ako álómege, yɛ́mbɔ, ɛlé muú ama ne abɔɔ́ nsa. Gétú ɛyigémbɔ, kwɔlégé Ɛsɔwɔ cháŋéné nnó meso gébé débɔ́ nsa wyɛ nkane muú ayi álómege gátɛ́lé abɔɔ́ nsa.

25 Yɛ́ndémuú ayi akpɛne né metu gátɛ́lé, asɛlé gébé, akpomé mmyɛ né mati mako. Apyɛ mbɔ nnó abɔ́ nsa, ne nsa yimbɔ alú ayi áchɔge. Yɛ́mbɔ nsa ayi ɛsé bɔɔ́ Ɛsɔwɔ débɔɔ́ nyɛ alú lé nsa ayi álá chɛ́gé fɔ́ tɛ kwyakwya.

26 Gétú ɛyigémbɔ, ne me nlá nlómégé fɔ́ ɛké muú ayi álá pɔ́ ne genó ɛyigé anɛrégé metɔɔ́ wyɛ mambɔ. Me mmyɛ fɔ́ ɛké muú ayi amyɛɛ́ umyɛɛ́ adoó ukwɛkwɛ né mme detú.

27 Mpyɛ menyammyɛ wa awuú ubalé nnó áwúgé ne me. Mpyɛɛ́ mbɔ nnó ɛ́kágé me ngarége bɔɔ́ mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ɛbwɔ́ ábɔ́ nsa, membɔɔ́ nnó detu.