1 Corinthians 12 in Denya

1 Aŋmɛ ba, nana nkɛlege mampyɛ ɛnyú dékaá cháŋéné depɔré unó bi Mendoó Ukpea ɛchyɛge bɔɔ́ uto nnó ápyɛgé.

2 Ɛnyú dékaá nnó gébégé ɛnyú dela delú danfyɛ matɔɔ́ ne Jisɔs, anyua ɛnyú denó mewaá, dela nógé lé aló uka, unó bi ula ujɔ́gé mejɔɔ́.

3 Ndɛre ɛlúmbɔ, nkɛlege mampyɛ ɛnyú dékaá nnó yɛ́ndémuú ayi Mendoó Ɛsɔwɔ ɛlú ne ji ajɔ́gé fɔ́ nnó, “Jisɔs ɔbɔɔ́ wyɛɛ́.” Ne yɛ muú fɔ́ ntó ákágé jɔɔ́ fɔ́ nnó, “Jisɔs ne alú Ata”, mbɔgé Mendoó Ukpea ɛlá ɛpɔ́ ne ji.

4 Kaágé ntó nnó unó bi Mendoó Ukpea ɛchyɛge bɔɔ́ uto nnó ápyɛge úlú ufɔɔ́ ufɔɔ́. Yɛ́mbɔ wyɛ lé Mendoó Ukpea ɛwú ɛma ne ɛchyɛge ɛbwɔ́ uto mampyɛ unó bina uko.

5 Matɔɔ́ ami ɛsé dépyɛɛ́ mbaá Ata malu ufɔɔ́ ufɔɔ́, yɛ́mbɔ wyɛ lé Ata wu ama ne ɛsé ako dépyɛɛ́ utɔɔ́ bií.

6 Mati ayi ɛsé dépyɛ utɔɔ́ mbaá Ɛsɔwɔ álú ufɔɔ́ ufɔɔ́ yɛ́mbɔ wyɛ lé Ɛsɔwɔ wu ama ne apyɛ utɔɔ́ né geŋwáge yɛ́ndémuú sé.

7 Mendoó Ukpea ɛchyɛge uto mbaá yɛ́ndémuú sé nnó désɛ ubi dépyɛge utɔɔ́ ɛbi upogé bɔɔ́ ako.

8 Mendoó Ukpea ɛchyɛge muú ayifɔ́ uto manjɔɔ́ mejɔɔ́ Ɛsɔwɔ ne deŋga. Muú ayifɔ́ ɛchyɛge ji uto manlɛre unó bi Ɛsɔwɔ apyɛ ji akaá. Wyɛ lé Mendoó Ukpea ɛwú ɛma ne ɛchyɛge ɛbwɔ́ utó mampyɛ utɔɔ́ bina.

9 Mendoó Ukpea wú ɛma, ɛchyɛge muú ayifɔ utó mamfyɛ metɔɔ́ ne Ɛsɔwɔ kpaá tɛ ápyɛɛ́ genó ɛyigé ji ágige. Muú ayifɔ ɛchyɛge ji utó mampyɛ bɔɔ́ abi ameé ufɔɔ́ ufɔɔ́ mameé átoógé.

10 Mendoó Ukpea ɛchyɛge muú ayifɔ utó mampyɛ ufélekpa, muú ayifɔ ɛchyɛge ji utó mangarege genó ɛyigé getané mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ. Ayifɔ ɛchyɛge ji utó mankaá unó bi utanege mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ ne ɛbi ulá utanege fɔ́ mbaá Mendoó Ɛsɔwɔ. Ayifɔ ɛchyɛge ji utó manjɔɔ́ ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbi yɛ́ jimbɔɔ́ álá kágé fɔ́. Ne ayifɔ ntó ɛchyɛge utó mangare ulaá ufɔɔ́ mejɔɔ́ ɛbimbɔ.

11 Unó bina uko ɛlé wyɛ Mendoó Ukpea wú ɛma ne ɛchyɛge ɛsé utó nnó depyɛge ubi. Ne ɛchyɛge yɛ́ndémuú ɛbií utó cha ndɛre ɛwú ɛkɛ́lege.

12 Dékaá nnó menyammyɛ mekwaá awyaá upɔ uchaucha. Ne yɛ́ ɛlé upɔ menyammyɛ ujame dɔɔ́, ucho upyɛ lé menyammyɛ ama. Mbɔntó ne Kras alú.

13 Ɛsé abifɔ délú bɔɔ́ Jus, abifɔ bɔɔ́ Grek. Bɔɔ́ abifɔ álú áfwɛ abifɔ ápɔ́. Yɛ́mbɔ gébégé awyaá ɛsé manaá né utó Mendoó Ukpea ɛwémbɔ ɛma, ɛsé ako dékwe ɛké menyammyɛ ama ne Ɛsɔwɔ apyɛ ɛsé ako désɛ Mendoó ɛma.

14 Ne dépɛge menyammyɛ mekwaá apɔ́ fɔ́ lé ne gepɔge menyammyɛ gema, awyaá upɔ gejame.

15 Désɛ nnó geka geke, “Me mpɔ́ fɔ́ gepɔge menyammyɛ néndé me mpɔ́ fɔ́ ɛbwɔ” ɛwémbɔ ɛpyɛ fɔ́ nnó geji gebɛge fɔ́ gepɔge menyammyɛ, waá ɛpyɛɛ́?

16 Ne mbɔgé ɛtu ɛké, “Me mpɔ́ fɔ́ gepɔge menyammyɛ néndé me mpɔ fɔ́ dambɔnyi, ɛwémbɔ ɛpyɛ fɔ́ nnó ɛwu ɛbɛge gepɔgé menyammyɛ, waá ɛpyɛɛ́?”

17 Ne mbɔgé menyammyɛ meko abɛ lé dambɔnyi jiji, mekwaá abɔ awuú mbɔ mbaá ne ndé? Ne mbɔgé menyammyɛ meko ntó abɛ ɛlé ɛtu ɛwuɛwu mekwaá abɔ awuú mbɔ, gebɛ ne ndé?

18 Ndɛre ɛlúmbɔ, Ɛsɔwɔ akwyɛɛ́ menyammyɛ mekwaá né upɔupɔ, ne abelé yɛ́ndé gepɔ ndɛre ji akɛlege.

19 Ne mbɔgé upɔ bina uko ubɔ ubɛ lé gepɔ gema, menyammyɛ abɔ abɛɛ́ fɔ́.

20 Ndɛre ɛlúmbɔ, menyammyɛ mekwaá awyaá upɔ gejame, yɛ́lé upɔ ujame menyammyɛ alú ɛlé ama.

21 Gétú ɛyigémbɔ dambɔɔ́nyi ákágé jɔɔ́ fɔ́ ne ɛbwɔ nnó, “Ɔkágé poó fɔ́ me.” Yɛ́ mekpo ɛ́kágé jɔɔ́ fɔ́ ne uka nnó “Ɔkágé poó fɔ́ me.”

22 Yɛ́mbɔ wáwálé álu nnó, upɔ́ menyammyɛ ɛbifɔ́ ɛbi ɛsé défɛré nnó upɔ́ ne ɛshyɛɛ́ dékágé jwɔlé fɔ́ ɛwé ubi ula pɔ́.

23 Ne upɔ menyammyɛ ɛbi ɛsé désɛle nnó upɔ ne ɛ́nógé, ubi ne ɛsé dénógé dɔɔ́. Ne ɛbi ɛsé déla kɛlé nnó ubi ubɛ fuú ne ɛsé dékwerege cháŋéné,

24 ɛwé déla dépyɛ fɔ́ mbɔ, ne upɔ ɛbi ulɔme dɔɔ́. Yɛ́mbɔ Ɛsɔwɔ achoné upɔ menyammyɛ bina mbaá ama, ne achyɛɛ́ ɛ́nógé mbaá ɛbi ula upɔ ne ɛ́nógé,

25 nnó upɔɔ́ menyammyɛ ubɛgé fɔ́ ne aŋgya, uchɛrege lé atɛ.

26 Mbɔgé gepɔgé menyammyɛ gema geké gegɛne ɛfwyale, ɛbifɔ uko ntó ugɛne ɛfwyale chónchó ne geji. Mbɔgé gepɔ gema gebɛge ne ɛ́nógé ɛbifɔ uko ntó ubɛɛ́ ne nechɔ́chɔ́ chónchó ne geji.

27 Wyɛmbɔ ntó ne menyammyɛ Kras álú. Ne yɛ́ndémuú nyú alú gepɔge menyammyɛ wuú.

28 Ne Ɛsɔwɔ achyɛɛ́ yɛ́ndémuú gefɔ́gé utɔɔ́ bií né ɛchomele bɔɔ́ Kras. Ntoó ɛníné mbɛ ɛlé áŋgbá Jisɔs, matoó apea ɛlé bɔɔ́ ɛkpávé Ɛsɔwɔ, matoó ulɛɛ́ ɛlé, anlɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ. Ne abi akwɔlege ɛlé bɔɔ́ abi apyɛɛ́ ufelekpa, abi apyɛɛ́ bɔɔ́ mameé atoóge, abi apogé bɔɔ́, abi ápɛle ndɛre utɔɔ́ Ɛsɔwɔ ukɛne, ne abi ajɔ́gé ufɔɔ́ mejɔɔ́ ufɔɔ́ ufɔɔ́ ɛbi ɛbwɔ́ ambɔɔ́ álá kágé.

29 Nnó bɔɔ́ ako ne álú áŋgbá Kras? Ngba! Nnó bɔɔ́ ako ne álú bɔɔ́ ɛkpave Ɛsɔwɔ? Ngba! Nnó bɔɔ́ ako ne álú anlɛre mekomejɔɔ́ Ɛsɔwɔ? Ngba! Nnó bɔɔ́ ako ne ápyɛɛ́ ufélekpa? Ngba!

30 Nnó bɔɔ́ ako ne ápyɛɛ́ bɔɔ́ mameé atoógé? Ngba! Nnó bɔɔ́ ako ne ájɔ́gé ufɔɔ́ mejɔɔ́ ufɔɔ́ ufɔɔ́? Ngba! Waá nnó bɔɔ́ ako ne ágarege ula ufɔɔ́ mejɔɔ́ bina? Ngba!

31 Yɛ́mbɔ, genó ɛyigé débɔɔ́ manɛre matɔɔ́ wyɛ dɔɔ́ gelú nnó Ɛsɔwɔ achyɛ ɛnyú unó bi ulɔme dɔɔ́ upwɔɔ́ ɛbifɔ́. Gɔgé me ngáre ɛnyú meti ɛwé ɛlɔme ɛpwɔɔ́ mati ako.