Genesis 30 in Boko

1 Kɛ́ Lasɛli è álɛ nɛ'i ń Yakↄbuoo, à gↄ̃a kpà ń a vĩ̀io. Ɔ̃ a ò Yakↄbuɛ: Nↄdↄmagu. Tó mi e sↄ̃o, má gaɛ.

2 Yakↄbu pↄ pàaàzi à mɛ̀: Mámɛ má Lua ũa? Aàpi mɛ́ gìnɛ ǹ nɛ'i.

3 Ɔ̃ Lasɛli mɛ̀: Ma zↄnↄɛ Bila kɛ, gɛ iaànↄ, i nɛ́ↄ imɛɛ, mí bui e sↄ̃ aà sabai.

4 Ɔ̃ à a zↄnↄɛ Bila kpàwà nↄ ũ. Yakↄbu wùlɛaànↄ,

5 ↄ̃ à nↄsì à nɛ'ì gↄ̃ɛ ũ.

6 Ɔ̃ Lasɛli mɛ̀: Lua tò yã́ bↄ̀manↄ na, à ma yãmà à ma gba nɛgↄ̃ɛ. Ɔ̃ à tↄkpàɛ̀ Dã.

7 Lasɛli zↄnↄɛpi ɛ̀a nↄsì à nɛ'ì gↄ̃ɛ ũ lↄ,

8 ↄ̃ Lasɛli mɛ̀: Ma dɛ̃ɛ zↄ̃ↄ kà ń ma vĩ̀io, ma dɛ̃ɛnɛ̀, ↄ̃ à tↄkpàɛ̀ Nɛfatali.

9 Kɛ́ Lea è a nɛ'i zɛ̀, ↄ̃ à a zↄnↄɛ Zilipa kpà Yakↄbuwa nↄ ũ sↄ̃.

10 Ɔ̃ Lea zↄnↄɛpi nɛ'ì gↄ̃ɛ ũ ń Yakↄbuo.

11 Ɔ̃ Lea mɛ̀: Minaɛ. Ɔ̃ à tↄkpàɛ̀ Gada.

12 Ɔ̃ Lea zↄnↄɛpi nɛ'ì gↄ̃ɛ ũ lↄ ń Yakↄbuo.

13 Ɔ̃ Lea mɛ̀: Ma pↄ kɛ̀na, asa nↄɛↄ o pↄnaden ma ũ. Ɔ̃ à tↄkpàɛ̀ Asɛɛ.

14 Lubɛni bↄ̀ ésekɛkɛgↄↄ, à yenzi ɛsɛ è sɛ̃u, ↄ̃ a bòbo sùò a da Leaɛ. Ɔ̃ Lasɛli òɛ̀: Ǹ n nɛ́ yenzi ɛsɛpi dãmɛɛ.

15 Lea òɛ̀: Kɛ́ n ma gↄ̃ sìa, bee i mↄmao, ↄ̃ ń ye ǹ ma nɛ́ yenzi ɛsɛ e lↄa? Lasɛli mɛ̀: Tó ń kpàa, ḿmɛ ńyↄ̃ iaànↄ gbã.

16 Kɛ́ Yakↄbu lɛ́ su ń buao oosi, Lea bↄ̀ gɛ̀ dàaàlɛ à mɛ̀: Mámɛ má innↄ gbã, asa ma nɛ́ yenzi ɛsɛ asean n ũ. Ɔ̃ à ìaànↄ gwãasĩna bee.

17 Lua Lea wabikɛa sì, ↄ̃ à nↄsì à Sãi ì ń Yakↄbuo.

18 Ɔ̃ Lea mɛ̀: Lua asea kpàa, kɛ́ ma a zↄnↄɛ kpà ma zã́wa yã́i. Ɔ̃ à tↄkpàɛ̀ Isakaa.

19 Lea ɛ̀a nↄsì lↄ, à Wotui ì,

20 ↄ̃ à mɛ̀: Lua gba maa dàmɛɛ. Kɛ́ bee sa ma zã́ a ma kpɛla, asa ma nɛgↄ̃ɛ ìaànↄ soolo. Ɔ̃ à tↄkpàɛ̀ Zabulↄni.

21 Gbɛzã ↄ̃ à nɛnↄɛ ì, à tↄkpàɛ̀ Dina.

22 Ɔ̃ Lasɛli yã́ dↄ̀ Luagu, à aà wabikɛa sì, ↄ̃ à kɛ̀ nɛade ũ.

23 À nↄsì à nɛgↄ̃ɛ ì, ↄ̃ à mɛ̀: Lua wibↄ̀mɛɛ.

24 Ɔ̃ à tↄkpàɛ̀ Yosɛfu à mɛ̀: Dii ɛa nɛgↄ̃ɛ pãle kã́fĩmɛɛ lↄ.

25 Kɛ́ Lasɛli Yosɛfu ì, Yakↄbu ò Labãɛ: Ma gbaɛ mà ta ma bɛ bùsuu.

26 Ma zĩkɛ̀nɛ ma naↄ ń ma nɛ́ↄ yã́i. Ǹ ń kpaa mà tá, asa ń dↄ̃ lá ma zĩkɛ̀nɛ.

27 Ɔ̃ Labã òɛ̀: Tó ma yã́ kànguɛ, gↄ̃ la. Ma màsokɛ̀ má è Dii ɛ̀fãaikɛ̀mɛɛ n yã́i.

28 Ǹ n asea omɛɛ, mí kpama.

29 Yakↄbu òɛ̀: Ń dↄ̃ lá ma zĩkɛ̀nɛ, mɛ́ ń dↄ̃ lá n pↄtuoↄ kɛ̀ ma ↄzĩ,

30 asa a yↄↄna pↄ́ ń vĩ zadↄ̃ mi mↄo kã̀fĩ maamaa. Dii ɛ̀fãaidàunɛ za zĩ́ pↄ́ ma kɛ̀sɛpɛ̀lɛ n bɛ la. Bↄɛ má azĩa bɛ zĩkɛ sↄ̃i?

31 Labã aà là à mɛ̀: Bↄ́ má fĩaboonɛi? Yakↄbu wèwà à mɛ̀: Ńsu pↄe kpaao, sema ǹ yã́ɛ bee kɛmɛɛ, míↄ n pↄ́ↄ dãnɛ.

32 Gɛ̃ n pↄ́ↄ guu gbã, ní sã bàebaeↄ ń a biliↄ plɛ ma asea ũ ń sãnɛ siaↄ ń ble bàebaeↄ ń a biliↄ.

33 Tó ńlɛ ma asea gwa zia bàasi, ńyↄ̃ↄ dↄ̃ kɛ́ ma yãkɛ̀ a zɛ́waɛ. Ble pↄ́ bàebaeo mɛ́ bili no, ge sãnɛ pↄ́ siao ma kpã́i'òɛ.

34 Labã mɛ̀: Tↄ̀ↄ! Àↄ dɛ lá ń òwa.

35 Zĩbeezĩ Labã a blesan bàebaeↄ ń a kãyãalɛↄ ń bleda biliↄ ń a bàebaeↄ sɛ̀, an pↄ́ pↄ́ pua vĩↄ píi ń sãnɛ siaↄ píi, à ń ná a nɛ́ↄnɛ ń ↄzĩ.

36 Ɔ̃ à gudà ń zãnguo ń Yakↄbuo lán tagↄↄ àaↄ̃ oa taawa, ↄ̃ Yakↄbu lɛ́ Labã pↄ́ kĩniↄ dã́.

37 Yakↄbu lí bui àaↄ̃ gↄ̃n búsuↄ zↄ̃̀zↄ̃, à ń tↄ̃ bↄ̀bↄ à ń wɛ̃̀sã kɛ̃̀ púuu.

38 Ɔ̃ à lí pↄ́ à ń tↄ̃ bↄ̀bↄpiↄ pɛ̀lɛpɛlɛ pↄ́ↄ imikĩi, pↄ́ pↄ́ lɛ́ mↄ́ imiiↄ wɛ́u, asa we ↄ̃ aaì kpáwa'ou.

39 Lá aaìↄ kpáwa'o lípiↄ saɛ, ↄ̃ aaìↄ nɛ́ kãyãalɛↄ i ń a biliↄ ń a bàebaeↄ.

40 Yakↄbu ì pↄ́ nɛ́piↄ plɛ adoa azĩa pↄ́ ũ, ì a kãyãalɛↄ ń a siaↄ ka Labã pↄ́ↄ guu. Beewa à azĩa kpàsa bↄ̀, i ka Labã pↄ́ↄ guuo.

41 Tó pↄbui maaↄ fɛ̀lɛ ń kpáwa'oao, Yakↄbu ì lípiↄ pɛ́lɛpɛlɛ pↄ́ↄ imikĩi an wɛ́u, kɛ́ aa kpáwa'o ń saɛ.

42 Tó pↄ́ gianaↄnɛ sↄ̃, ìli lípɛlɛpɛlɛnɛ́o. Beewa pↄ́ gianaↄ gↄ̃̀ Labã pↄ́ ũ, mɛ́ pↄbui maaↄ gↄ̃̀ Yakↄbu pↄ́ ũ.

43 Ɔ̃ Yakↄbu àizɛɛ ìↄ kã́fĩ maamaa, aà pↄ́ↄ dasikũ̀ ń zↄnↄɛↄ ń zↄgↄ̃ɛↄ ń yiongoↄ ń zàa'ĩnaↄ.