Matthew 7:13 in Akoose 13 Yesuɛ ambád aá, “Bwɛɛ́ á ekob éche échíné áte, áyə̄le ekob éche ékag á dǔ-á-muú ékə́lé áte, nzii eched-tɛ etə́nlédé, bad ábe bébwag-kɛ áhed bébúú áte.
Other Translations King James Version (KJV) Enter ye in at the strait gate: for wide is the gate, and broad is the way, that leadeth to destruction, and many there be which go in thereat:
American Standard Version (ASV) Enter ye in by the narrow gate: for wide is the gate, and broad is the way, that leadeth to destruction, and many are they that enter in thereby.
Bible in Basic English (BBE) Go in by the narrow door; for wide is the door and open is the way which goes to destruction, and great numbers go in by it.
Darby English Bible (DBY) Enter in through the narrow gate, for wide the gate and broad the way that leads to destruction, and many are they who enter in through it.
World English Bible (WEB) "Enter in by the narrow gate; for wide is the gate and broad is the way that leads to destruction, and many are those who enter in by it.
Young's Literal Translation (YLT) `Go ye in through the strait gate, because wide `is' the gate, and broad the way that is leading to the destruction, and many are those going in through it;
Cross Reference Matthew 3:2 in Akoose 2 “Nyétɛde abɛl dé mbéb áyə̄le nɛ́n nkamlɛn ń Dyǒb ńdé bɛnbɛn.”
Matthew 3:8 in Akoose 8 Nyékɛ nyébɛle mam ḿme mɛ́lūmēd nɛ́n bán nyêtɛ̌dté ádɛ̄n abɛ́ dé mbéb.
Matthew 18:2 in Akoose 2 Hɛ̂ dɔ́ɔ Yesuɛ áchɛ́nlé mwěndem nhɔ́g, átīīdē mɔ́ áwab tîntê,
Matthew 23:13 in Akoose 13 Dɔ́ɔ Yesuɛ áhɔ́bɛɛ́ aá, “Ébɛ̄ɛ̄n nyé bemeléede bé mbéndé ne Befarisia ebébtéd, nyé bad bé medogké! Nyêdibeʼ ekob é nkamlɛn ḿ mín âbɛl boŋ bad béēsɔ̄lēʼ. Nyé běn nyéesɔ́lɛ́ɛ́, nyéēmwāg-kaá bán bad bémpēe ábe béhɛde asɔ́l bésɔ̂l.
Matthew 25:41 in Akoose 41 “Hɛ́-ʼaá álāāʼɛ́ bad ábe bédé mɔ́ á ekáá é emwɛd aá, ‘Nyésyəə mɛ á dǐd-te, nyé ábe nyékudé nkɔ́gsɛn ń Dyǒb. Nyékag á dǔ-á-muú ḿme méēdīmēʼ, ḿme Dyǒb ábóŋsɛ́né áyə̄l e Devəlɛ ne éche ángɛl.
Matthew 25:46 in Akoose 46 Ábɛ́n bɔ́-aá bɛ́kɛ̌ âkud nkɔ́gsɛn ḿme méemaáʼ. Bad ábe bésáá-ʼɛ bɛ́kɛ̌ á aloŋgé ádě déemaáʼ.”
Luke 9:33 in Akoose 33 Áde ábê bad bébɛ bétɛdtɛɛ́ Yesuɛ, dɔ́ɔ Petro álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “A-Sáŋ, ébóó ngáne syáā dédíí hén. Délôŋ eʼbem éʼláán, échôŋ, éche Mosɛɛ ne éche Elaijaa.” Anhɔ́b nɛ̂ ésebán abíí chǒm éche áhɔ́bɛɛ́.
Luke 13:24 in Akoose 24 “Nyéwanɛn kə́ə́ŋ nyésɔ̂l á ekob éche échíné áte, áyə̄le, á mbále, ekud á bad éwanɛ́n asɔ́l, boŋ béehɛnlé.
Luke 14:33 in Akoose 33 Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ édíí né ké nzɛ́ɛ́ awě eehúde chǒm ásyə̄ə̄l nlém. Ene ndín e mod eékwognedɛɛ́ awêm mbapɛɛ âbɛ́.
John 10:9 in Akoose 9 Mɛ-ɛɛ́ ndé ekob. Kénzɛ́ɛ́ awě apoó áwêm, ǎkǔd eʼsoósoŋ. Ǎsɔ̄l, abíd-tɛ ésebán mod atagte mɔ́. Ǎkud-tɛ kéchéé éche áhɛdɛɛ́.
John 14:6 in Akoose 6 Yesuɛ ankwɛntɛ́n mɔ́ aá, “Mɛ́ɛ ndé nzii eché ekag wɛ́ɛ echem Sáŋ, mbále ehúɛʼ ne mɛ, mɛ-ʼaá mbage aloŋgé. Modmod eéhɛ̄lɛ̄ɛ̄-sɛ ápɛ wɛ́ɛ echem Sáŋ, ésebán abwedé áwêm.”
Acts 2:38 in Akoose 38 Petro antimɛ́n bɔ́ aá, “Nyémod-tɛ́ɛ́ nyétimɛn Dyǒb, nyétɛde aloŋgé dé mbéb boŋ nyékud edusɛn á dǐn áde Yesu Krǐstəə, âbɛl nɛ́n Dyǒb álagsɛn nyé mbéb Dyǒb dɛ́bɛ̌-ʼɛ nyé echě ndɛ, Edəə́dəŋ éche Ésáá.
Acts 3:19 in Akoose 19 Né-ɔɔ́, nyétɛde ádɛn abɛ́ dé mbéb, nyétimɛn Dyǒb âbɛl boŋ ábɔ́ded nyé mbéb.
Romans 3:9 in Akoose 9 Chán-nɔ̄ syánē dɛ́hɔ̄bpē? Nyêwémtɛ́né bán syánē bad bé Israɛl detómé bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl-lɛ? Éesaá nɛ̂. Ḿmaá alúmed nɛ́n mɛɛ́ ngíne e mbéb ekamlan bad bé Israɛl ne bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl nyaa pɔ́g.
Romans 9:22 in Akoose 22 Kapɔ́g Dyǒb áhɛ́déʼáá ḿmē meliŋgá alúmed, áhɛdé-ʼɛ aá bad bényîn eche ngíne. Boŋ anched yə̌l bwâmbwam âwɛsɛn bad ábe bêmbɛ̌l boŋ áliŋ. Ábe bad béntə̄ŋgɛ̄n-nɛ nkɔ́gsɛn akud.
2 Corinthians 4:4 in Akoose 4 Satanɛ, nkamlɛnɛ a nkǒŋsé, akamlan mewêmtɛn ḿme bad ábe béedúbpe Krǐstəə. Béehɛlɛ́ɛ́-sɛ bésóŋtɛ́n bán nkalaŋ ḿ bwâm ńlûmte ngáne Krǐstəə ápédé etógnɛ́n abɛ́. Krǐstəə adíí nɛ́ɛ Dyǒb děn.
2 Corinthians 6:17 in Akoose 17 Sáŋgwɛ́ɛ́ alâŋge ábē bad aá, “Né-ɔɔ́, nyétɛde, nyéebág-kɛ ne bad ábe béedúbpe mɛ. Nyéewóóʼ dyam abɛl ne eʼbébtéd é mekan ḿme bébɛlɛɛ́. Mɛ̌kǒb-pɛ nyé nɛ́ɛ ábêm bǎn.
Galatians 5:24 in Akoose 24 Bad ábe bédé ne Yesu Krǐstəə béesaá ásē e nkamlɛn ḿ mam mé ekob é yə̌l ámpē. Ébɛlé ebɛ́ byánán bébómmé échab esíí é mam mé ekob é yə̌l á awɔg, éwédé-ʼɛ áhed.
Ephesians 2:2 in Akoose 2 Ene póndé nyêhídéʼáá mbɛltéd mé mbéb ḿ bad bé nkǒŋsé. Nyêwógnéʼáá nkamlɛnɛ awě akamlan eʼdəə́dəŋ bé mbéb ábe éʼdé á pemɛ-tê. Kə́ə́ŋne chii échê edəə́dəŋ édíi élyə́gteʼ bad ábe béebɛléʼ ngáne Dyǒb áhɛdɛɛ́.
2 Thessalonians 1:8 in Akoose 8 Ǎkɔ̄gsɛ̄n bad ábe bébáá Dyǒb á yə̌l bébáŋ-ʼɛ âhíd nkalaŋ ḿ bwâm ḿme ńhɔ́be tə̂ŋgɛne awesyánē Sáŋgú Yesuɛ.
1 Peter 4:17 in Akoose 17 Áyə̄le póndé edé echě Dyǒb dɛ́bootédté bad akáad, ǎbootéd-tɛ ne ábē bad. Nzé Dyǒb áhɛle ábootéd-tɛ ne syánē awě dedé bad bé Krǐsto, chán-nɔ̄ ébɛ̄ɛ̄nnē bad ábe béebɛléʼ mam ngáne nkalaŋ ḿ bwâm ń Dyǒb ńhɛdɛɛ́.
1 John 5:19 in Akoose 19 Debíí bán dedíi bǎn bé Dyǒb debíí-ʼɛ nɛ́n bán Ane awě adé Ebébtéd akamlan bad bésyə̄ə̄l ábe béēbíi Dyǒb.
Revelation 12:9 in Akoose 9 Dɔ́ɔ béhúnté ene sáŋkalaa á dragɔn á nkǒŋsé-te. Ene dragɔn chɔ́ ebédé ene nyə̌ eʼbɔɔ́d echě béchəgɛɛ́ bán Devəlɛ ne Satanɛ, awě adogeʼ nkǒŋsé ńsyə̄ə̄l. Bémbwēm-mɛ éche ángɛl ésyə̄ə̄l ásē á nkǒŋsé nchoo ne mɔ́.
Revelation 13:8 in Akoose 8 Moosyəə́l awě adyɛɛ á nkǒŋsé ǎbɛ chɔ́ edúbé. Bad ábe bɛ́bɛɛ́ chɔ́ edúbé bédíi bad ábe bétélé dǐn á kálag e aloŋgé e Mwǎn-a-Ńdyɔŋ ḿ mbód awě bénwūūʼɛ́. Bêntel bɔ́ mǐn se á póndé echě Dyǒb dênhəgké nkǒŋsé. Moosyəə́l awě adyɛɛʼ á nkǒŋsé ǎbɛ chɔ́ edúbé. Moosyəə́l awě béetelɛɛ́ mɔ́ dǐn á kálag e aloŋgé se á póndé eche Dyǒb dênhəgké nkǒŋsé. Mwǎn-a-Ńdyɔŋ ḿ mbód awě bénwūūʼɛ́ mɔ́ awóó enɛ́n kálag.
Revelation 20:3 in Akoose 3 Ambwém mɔ́ á echóg échě éewóo asóg ádīb, ápēn-nɛ chɔ́ âbɛl boŋ eéhɛ̄lē bad bé nkǒŋsé adog ámpē kə́ə́ŋne á póndé echě ekə́lé é mwɛ̌ émaáʼɛ́ áte. Ámbīd enɛ̂ bénhūd mɔ́ á mehaŋ á esóŋ é póndé.
Revelation 20:15 in Akoose 15 Kénzɛ́ɛ́ awě bénkêntenlé dǐn á kálag e aloŋgé, bémbwēm mɔ́ á edib é nzab é muú.