Luke 17 in Akoose

1 Yesuɛ anláá ábē bembapɛɛ aá, “Nyébíi bán mekəgsɛn ḿme mébɛlte bad mbéb métə́ŋgɛ́né nyé apii. Boŋ édé ngɔl ne kénzɛ́ɛ́ awě ǎpɛɛ́n mɔ́!

2 Émbɛ̄ mboŋ né bêntəə́ ene ndín e mod sáŋkalaa a aláá á nkə́ŋ, bébwém mɔ́ á edíb-te, tómaa mɔ́ âbɛled ábɛ́n běndem mbéb.

3 Nyétédɛn yə̌l póndé. “Nzé mwǎnyoŋ abɛlé wɛ dyam dé mbéb, échu mɔ́ aláa wɛɛ́ nɛ̂ déebooʼɛ́. Nzé achemé-ʼɛ ádē awusé boŋ ahə̌ŋlɛ́né, élagsɛ́n mɔ́.

4 Nzé apǎnné wɛ ngen saámbé áyə̄le epun é bǐn, boŋ apedé-ʼɛ áwōŋ ngen saámbé âchɔ́m alagsɛn aá, ‘Nhə̌ŋlɛ́né’, etə́ŋgɛ́né mɔ́ alagsɛn.”

5 Bembapɛɛ bé nlómag bénlāā Sáŋgwɛ́ɛ́ bán, “Wéd sé adúbe áte.”

6 Sáŋgwɛ́ɛ́ anhɔ́b aá, “Nzé nyênwóŋ adúbe áde ádé mwǎmpīn nɛ̂ŋgáne mbə́l-e-bǔ, né nyɛ́ɛ̄kamlɛ́n ádɛ́n alín dé eʼsáá bán, ‘Á-bwɛl, wubé ásē, ékɛ ésumɛn á edíb é nkwɛ̌-te’, éʼwógɛ́n-nɛ nyé.

7 “Détêd bán, nyé mod nhɔ́g nyêwóó mbəledɛ awě akií nzag alíi, káa akií ânɔn ńdyɔŋ ḿ mbód. Nzé ahúú á nsɔ́n, chán wɛ́lāāʼɛ́ mɔ́? Wɛ̌lāā mɔ́ wɛɛ́, ‘Hyɛ̌ édyɛɛ ásē hɛ́n, édyɛ̂ ndyééd,’

8 káa wɛɛ́, ‘Bɛlé mɛ ndyééd étômted mɛ, étyéem-mɛ á nkəg, kə́ə́ŋ ḿmad adyɛ́, boŋ ámbīd é póndé, wɛ-ʼɛ édyâg?’

9 Nyéláa mɛ ké wɛ̌sāgnɛ̄n ane mbəledɛ áyə̄le ábɛ́lé ḿme nsɔ́n?

10 Né-ɔɔ́ nyémpē, nzé nyêmaá chǒm ésyə̄ə̄l éche bétíínédé nyé abɛl, nyéhɔ̂b bán, ‘Sêdíi bembəledɛ ngɛ̂n, ḿmɛd nsɔ́n-naá sébɛ́lé sé ngáne.’ ”

11 Áde Yesuɛ ákagké á Jerusalɛm, atóméʼáá á nchii ń nzii mé aloŋ á Samaria ne aloŋ á Galilia.

12 Asɔ́l áde ásɔ́lé mwǎ dyad nhɔ́g, antán bad dyôm ábe meləŋ mékóbé. Béntyēēm nchabnede,

13 bélēbpē mɔ́ ne esaád bán, “A-Yesu, a-Sáŋ, sôn, wóg sé ngɔl!”

14 Áde ányíné bɔ́, anláá bɔ́ aá, “Nyékag wɛ́ɛ beprisɛ, nyélúmed bɔ́ yə̌l.” Áde békagkɛ́ nɛ̂, yə̌l é nsáŋ bɔ́.

15 Bɔ́ mod nhɔ́g, annyín nɛ́n aá mɔ́dyɛɛ́ bwâm. Hɛ́ɛ átímé ámbīd, ákɛné Dyǒb ne ehɔ́b éche échə́gké.

16 Ankwɛ Yesuɛ á mekuu, ásāgnān mɔ́. Anɛ́n mod abédɛ́ɛ mod a Samaria.

17 Yesuɛ ansɛdéd mɔ́ aáken, “Éesaá mbále bán nsáŋté nyé bad dyôm-ɛ? Héé ábíníí abog bédíí?

18 Nɛ́dē mod ké nhɔ́g ampée eétimɛɛ́ ámbīd âhyɛ dé abɛ Dyǒb mekɛnag, éetómɛɛ́ anɛ́n mod a nken-ɛ?”

19 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ mɔ́ aá, “Tyéém ámīn, ékag. Ádôŋ adúbe ádídé wɛ bwâm.”

20 Befarisia bênsɛdéd Yesuɛ bánken, “Póndé ehéé nkamlɛn ń Dyǒb mɛ́pɛɛ́?” Yesuɛ anláá bɔ́ aá, “Nkamlɛn ń Dyǒb méesaá dyam áde mod ányînnɛɛ́ dǐd,

21 káa dyam áde mod áhɔ̄bpē aá, ‘Nɔnéʼ, mɔ̂mɛ́n,’ káa ‘mɔ̂míníí.’ Aáy, nkamlɛn ń Dyǒb ḿmáá abɛ́ átîntê echɛ̂n.”

22 Hɛ́ɛ álâŋgɛɛ́ bembapɛɛ nɛ́n aá, “Eʼpun éʼ bǐn éʼhúɛ áʼsō ábe nyɛ́dəŋgé bán né nyênyín ké mbwɛ nhɔ́g ḿme Mwǎn-a-Moonyoŋ álūmēdtē nyé yə̌l, boŋ nyéenyínné.

23 Bɛ́lāā nyé á póndé eched bán, ‘Mɔ̂nɛ́n,’ káa ‘Mɔ̂níníí,’ boŋ nyéeháŋtán bɔ́.

24 Áyə̄le, ngáne emwɛdmwɛd étómɛɛ́, boŋ épɛnté ngob e Dyǒb pɛd pɔ́g ne eníníí, nɛ̂ dɔ́ɔ epun éche Mwǎn-a-Moonyoŋ ápɛɛ́ ébɛ̄ɛ̄.

25 Boŋ édɛ̂bɛ́ nɛ̂, atə́ŋgɛ́né metuné híin akud. Kə́ŋne enɛ́n nyoŋgɛl e bad eébāŋ mɔ́ áyə̄l.

26 Ngáne émbɛ̄ɛ̄ á póndé eche Noa, nɛ̂ dɔ́ɔ ébɛ̄ɛ̄ á póndé echě Mwǎn-a-Moonyoŋ.

27 Bad bédyágéʼáá medyɛ́, bémwāg mǐm, baachóm béwóóʼáá bebaád, bebaád-tɛ békǎg á mewóŋgé kə́ə́ŋ ne mbwɛ ḿme Noa ásɔ́lé á bɔ̌lɛ éʼmbáá-te boŋ mbúú echó, mesɛ́n mélóne, méhōōd ábê bad bésyə̄ə̄l.

28 Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ émbɛ̄ɛ̄ á póndé eche Lɔtɛ. Bad bédyágéʼáá medyɛ́, bémwāg mǐm, békābē dyɔn, béwēnē bwěm, bélōō-ʼɛ mendáb.

29 Boŋ mbwɛ ḿme Lɔtɛ ásyə́ŋgé á dyad á Sodom, ḿmê mbwɛ děn muú ne meláá ḿme méhyâŋtan, mémbīd ádyōb nɛ́ɛ mbúú, ńwúú ábê bad bésyə̄ə̄l.

30 Melemlem nɛ̂ dɔ́ɔ ébɛ̄ɛ̄ ḿmê mbwɛ ḿme Mwǎn-a-Moonyoŋ ányīnnēdtē.

31 “Échê epun, mod awě adé á nnoŋ ń ndáb mîn áde nhɔn ńdíí mɔ́ á ndáb-te, eétɔgné asud ásē âhyɛ dé atéd mɔ́. Melemlem-ʼaá mod awě adé á nzag-tê, eétɔgné atim ámbīd á ndáb.

32 Nyéwêmtɛn dyam áde dêmbɛnléd ne Lɔtɛ mwaád.

33 Kénzɛ́ɛ́ awě awóó mewêmtɛn âsoŋ ádē aloŋgé, ǎbɔ̄d dɔ́. Kénzɛ́ɛ́-ʼɛ awě abɔ́dé ádē aloŋgé, né asoó dɔ́.

34 Á mbále, bad bébɛ bɛ́naá anɔŋ ahɔ́g nkuu, bétéd nhɔ́g, bétɛ̄dē aníníí.

35 Bebaád bébɛ bɛ́kɔgé medyɛ́, bétéd nhɔ́g, bétɛ̄dē aníníí.”

37 Dɔ́ɔ bembapɛɛ bésɛdtɛɛ́ mɔ́ bán “A-Sáŋ, héé nɛ̂ dɛ́bɛnlédté?” Yesuɛ antimtɛ́n bɔ́ aá, “Wɛ́ɛ ndim ḿbāgkē, áhed dɔ́ɔ benhɔgnɔnɛ́ béladnɛɛ́.”